Példa a ősmag(yar)-nyelvi szavak utódnyelvi jelenlétére átforgatott alakban: GEMINÁCIÓ – Ikerítés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A GEMINÁCIÓ szó G.M – M.G gyökből indul: GeM – MéG, MaG. A gyök a GÖMbalak, MAGzat kifejezője, de az ismétlődésnek is: MÉG, MEGINt. Amikor az első ikerszülésnél az első gyerek után megjelent a második buksi, akkor a meglepett bába nem mondhatott mást: MEGINt, NI, MÉG INdul egy (megint – gemint, ni még in… – gém in), a másodIK ERed (ik er). És MEGINdult, GEMINdult a következő szülés. Az IKERszülés MEGINdulásának látványleíró szava, a MEGINt jelenség szófordított GEMIN alakkal élhetett az ősnyelvben, majd így ment át a latin nyelvbe: MÉG Indul, MEGINt, azaz GEMIN nászolódik egy. Székelyföldön az indulásra készülődést még ma is nevezik NÁSZolódásnak. Tehát a MEGIN – GEMIN NÁSZolódás a latin GEMINNATIO. = kettőzés, ikerítés jelentésű szavának alapja. A GE, GYE ősgyökök amúgy is kifejezői a nemi GErjedelemből életre jövő kicsinységeknek (germóka, gyermek, gyevocska). A gemiNÁció a NÁ, NÁC gyökben kötődik a NÁSZ és a NŐSZülés szavakhoz. Az M hangcsoport – EMI – jelen van meghatározó értelemadóként a következő példamondatban: Az EMEs (terhes) EMEli terhét, majd EMlőjéből EMEti a kis csecsEMŐt. Az N hangcsoport – INÁ – a nőiségi jellegzetességek kifejezésében kulcs: a nemzéshez vezető csINOs, fINOm, pINA, majd a terhességi pANAszok, azok miatti kíméletes bÁNÁsmód, a szülés fájdalmaitól leterített nő iránt érzett szÁNAlom. A létezés lENNI igéjében élettel kapcsolatos, az újszülött érkezése kívÁNAtos, de az UNOka szóban is jelen van. A C hangcsoport – ÁCI – a nŐCI, pUCA (valaha forrásjelentésű is volt), pOCAk, ICIpICI, bECE, ÉCI, kACAg, örömet kifejezők, a nÁCIó szóban a nemzedékek folyamatossága. Tehát a GEMINÁCIÓ szó alkotó elemei a magyar nyelvben e fogalmi kör kifejezéseiben bőségben jelen vannak. A latin nyelvben ezekből az ősmag(yar)-nyelvi gyökökből, hangcsoportokból épült fel a szó. GERÚZIA – Görög városállamokban az öregek tanácsa, vezető testülete. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög] A GERÚZIA a G.R – R.G gyök bővítménye: GeR – ReG. A GERúzia az öREG szó leharapott szóvégének szófordított alakjából alakult az ógörög nyelvben: öREG – GERúzia. De lehet szófordítás is: ÖREG – GERÖ, UREG – GERÚ. Innen az orvosi GERontológia megnevezése is. Feltehető, hogy a GÖRÖG név GÖR gyökének is köze van a(z ősmag-nyelvet beszélők közül kiváló) törzs vezető vénjei, ÖREGjei, ÖRÖGjei g/ÖRÖGjei, gör-rög, oda-vissza kifejezéshez. Amint a perzsa satrapa szó is az ősmag-nyelvi sátorapa szóból módosult. Az R hangcsoport – ERÚ – az ÖREgek (öreg – gerö – gerú), mint ÉREtt elmék, sok tapasztalattal, ismEREttel rendelkezők, a törvényesség ŐREi voltak. Ők hatÁROztak, döntöttek. A Z hangcsoport – ÚZI – az államot vEZEtő, sorsokról döntő, bajokat megelŐZŐ, határOZOtt döntéseket hOZÓ, ŐSZEkből álló szervEZEt. Értelem szerint lehet: egy adott foglalkozást hASZOnnal ŰZŐ jelentésű is. Az IA kötött magánhangzó-páros lehet a rIAsztó, nehéz állapotokban a nép JAvára döntő értelmű, és lehet -ság, -ség képző.