GEJZÍR – Melegvizű magasra felszökő időszaki forrás. [nk: az izlandi Geysir szökőforrás nevéből] A GEJZÍR G.J – J.G gyökből bővült: GeJ – JéG. Az a forrás ómagyar ősnyelven kapta nevét. A GEJZÍR a földalatti feszültség, túlnyomás miatt tör fel nagy erővel a felszínre. A JZ hangcsoport – EJZÍ – feszültséget is kifejező. Például a felAJZOtt íj kifeszített állapotban van. A pAJZÁn kisgyerek tele van életerővel. A kirAJZÓ méhek esetében a megnövekedett család már nem fér az üregben, kasban, kaptárban, ez okból kitör, kirAJZIk. A Brassó melletti Hétfaluhoz tartozó ZAJZOn falu valószínű a földből feltörő szénsavas ásványvize miatt kapta e nevet. Az ősnyelven beszélők adták, a belső altalaji feszültségtől felforrósodott vizet kilövellő forrásnak a gEJZÍr, GEYSIR nevet. Valószínű ez volt az első, amellyel ott találkoztak. Függetlenül attól, hogyan írjuk le, a szó ősnyelvi eredete elvitathatatlan. S ha már Jégföldnél (Izland) tartunk, a GEJzír GEJ gyökszava fordítva JEG, azaz JÉG. A gejZÍR forró vize ZÜRt okoz a JÉGben, mert felLAZítja, ÍRré, folyékonnyá teszi, felolvasztja. A JZ páros, mint alvó J.Z – Z.J gyök: JaZ – ZaJ (j > l: laz). E gyök hangjaival fejezhető ki ama jelenség: LAZul a hideg, ZAJlik a folyó jege. Aki ismeri a vikingek kései utódainak nyelveit, próbálkozhat ilyen átfogó, mindenre kiterjedő elemzést készíteni a GEJZÍR szó hangjaival.