GAZDA – Valaminek a tulajdonosa. Gazdálkodó földműves. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? szláv] A GAZDA szó G.Z – Z.G gyökből indul: GaZ – ZáG (z > sz: szág). A MAGot maGOZ, vagyis vet, ültet, a szó névadó alapja. A MAG népe újra és újra bemaGOZTA, bevetette a földet. Ez az egyik értelmi tartalom a GAZDA szó mondanivalójában. A MAGvak embere iGAZ érzelmű, békés ember. Ápolja (szereti, a D jelentése: keDveli) a növényt, körüle irtja a GAZt. A jó GAZda a jóSZÁGait gondozza, ápolja. A jóSZÁG gyűjtőnév, a tulajdonlottak teljességét jeleni. A CzF Szótár szerint: „[…] a gazda, gazdag, s ezekből származott szóknak, s ezekből is elvont értelme annyi, mint mezei tárgy v. tárgyak. Kézai Simon írja: „in montibus, qui Gozd dicitur, occurrens, est devictus in montibus memoratis et occisus. Unde iidem montes usque hodie Patur Gozdia nominantur.” Gozd v. Gazd törzsök tehát önállólag használatban vala egykor, s valamely helyiséget (erdőséget) jelentett. Ezen öszvetételekben pedig: gazdasszony, gazduram, a gazda szóból húzatott öszve, vagyis a végső a kimaradott.” A GAZDA, GAZDAg szavak ZD párosa is igazolja magyar nyelvi eredetét. A GAZDA küZDelmi tere a ZölD mező. A ZD hangcsoport – AZDA – jelen van a hozzá kötődő szavakban is: barÁZDA, kEZDEt, kÜZDElem, mOZDUl, bUZDUl, garÁZDA, gerEZD, pOZDOrja, rÁZDA, rEZDÜl stb. A Z.D – D.Z gyök: ZuD – DuZ. Érdemes megfigyelni e gyökkel képzett szavakat, amelyek birtokos raggal a GAZDAság szűk értelmi köréhez tartozók: háZAD, viZED, tüZED. Példamondatként: A ZŐD meZŐDön, keZED munkája nyomán DUZzad a termény, ZÚDul a termés bőségesen. Vegyük a MEZŐ szót, amely a GAZDA tágabb élettere. A ME ősgyök a MEgmutatás, felkínálás szava volt (székely nyelvjárásban ma is) a kezdetek idején. A női MEll, mint „előretolt állás” kínálja magát a férfi-nő „hadviselésben”: ME, azaz tessék, NE, NEked való. Az anyai MEll, a kis emőnek felkínált tej forrása: ME (tessék), NEked kedvedre való táplálék: eME, baba. A GAZDÁlkodónak kínálva: E tér a tied, ME (tessék) ZŐD (népies zöld) MEZŐD, aMEly eMEt (etet) téged, ha felkínálod munkádat így: ME, NEked adom erőmet, MEgművellek, eMEss. Ez az értelem hangzik ki a MEZŐ –, mint fő élelMEZŐ – szóból. Továbbá: DAGAZd (gaz-da – da-gaz) munkáddal termését, hadd DUZzadjon javadra! A felsoroltak bizonyítják, hogy a magyar nyelv tartalmazza a GAZDA szó minden alkotó elemének magyarázatát, felölelve a GAZDÁhoz, GAZDAsághoz kapcsolódó tér, eszközök, munkálatok megnevezéseit is. A szláv gospodar szó is a GAZDAság jelentésű régies GOSZPODÁLY (hasonló képzésű az ispotály, meredély) szóból módosult, hiszen az összes mezőGAZDAsági szerszámok megnevezéseit is a magyar nyelvből örökölték. A magyar nyelvűektől tanultak meg GAZDÁlkodni, ebédet, vacsorát megnevezni. Innen erednek: gereblye, borona, barázda, kapa, kasza, villa, asztag, asztal stb. szavaik. Minden GAZDAságra, goszpodályra vonatkozó kifejezésük innen, a magyar nyelvből ered. Ebben semmi szégyellnivaló nincs, azaz nem volna.