GAZDA – Valaminek a tulajdonosa. Gazdálkodó földműves. [? szláv] A GAZDA szó G.Z – Z.G gyökből indul: GaZ – ZáG (z > sz: szág). A GA gyök a MAG származéka: maGOZ, vagyis vet, ültet. A MAG népe újra és újra bemaGOZTA, bevetette a földet. Ez az egyik értelmi tartalom a GAZDA szó mondanivalójában. A MAGvak embere iGAZ érzelmű, békés ember. Ápolja (szereti, a D jelentése: keDveli) a növényt, körüle irtja a GAZt. A jó GAZda a jóSZÁGait gondozza, ápolja. A jóSZÁG gyűjtőnév, a tulajdonlottak teljességét jeleni. A CzF Szótár szerint: „[…] a gazda, gazdag, s ezekből származott szóknak, s ezekből is elvont értelme annyi, mint mezei tárgy v. tárgyak. Kézai Simon írja: „in montibus, qui Gozd dicitur, occurrens, est devictus in montibus memoratis et occisus. Unde iidem montes usque hodie Patur Gozdia nominantur.” Gozd v. Gazd törzsök tehát önállólag használatban vala egykor, s valamely helyiséget (erdőséget) jelentett. Ezen öszvetételekben pedig: gazdasszony, gazduram, a gazda szóból húzatott öszve, vagyis a végső a kimaradott.” A GAZDA, GAZDAg szavak ZD párosa is igazolja magyar nyelvi eredetét. A GAZDA küZDelmi tere a mező. A ZD páros jelen van a hozzá kötődő szavakban is: barázda, kezd, küzd, mozdul, buzdul, garázda, gerezd, pozdorja, rázda, rezdül stb. A szláv GOSpoDAr szó is a GAZDA szóból eredt, hiszen az összes mezőGAZDAsági szerszámok megnevezéseit is a magyar nyelvből örökölték. A magyar nyelvűektől tanultak meg GAZDÁlkodni, ebédet, vacsorát megnevezni. Innen erednek: gereblye, borona, barázda, kapa, kasza, villa, asztag, asztal stb. szavaik. Minden GAZDAságra vonatkozó kifejezésük innen, a magyar nyelvből ered. Ebben semmi szégyellnivaló nincs, azaz nem volna.
GAZDAG – Anyagi javakban bővelkedő, vagyonos. [? iráni] A GAZDAG szó G.Z – Z.G gyökből indul: GaZ – ZáG (z > sz: szág). A GAZ gyök értelmét a GAZDA szó viszonylatában, és a rokonhangzások figyelembevételével lehet tovább bontani. A CzF Szótár így ír: „A müncheni codexben és némely más régi nyelvemlékekben: kazdag. Eredeti értelménél fogva mezei tárgyakban bővelkedő. Szokott értelemben 1) Rangjához, állapotjához képest sok és fölösleges vagyonnal, pénzzel, kincscsel biró. Ellentéte: szegény. Gazdag gróf, nemes, polgár, paraszt. Gazdag ember. Elég gazdag, aki senkinek sem adós. (Km.) Leggazdagabb, aki semmit sem kiván. (Km.) Gazdaggá hirtelen semmi jámbor nem lett.” Ez azonban nem jelenti azt, hogy a GAZdag egyértelműen GAZ volna! MegGAZDAGodhat valaki jól GAZDÁlkodva. A GAZda(g) jól iGAZgatja GAZdaságát, jóSZÁGát. Megfigyelhető a GAZ gyök hangváltásokkal. A KASZnár egyféle GAZdatiszt, aki HASZnára van a birtok tulajdonosának a HASZon begyűjtésében, megőrzésében. A G hang Gördít és röGzít. A Gördülékenyen működő GAZdaság gyarapodik, és egyre több értéket röGzít a jóSZÁG határain belül. Az AZ (asz, ász) gyök kiterjedés, terpESZ, arASZ, ASZtag, növekedés egy bizonyos határig. Régen a határt felosztották, nyilakra TAGolták (kilőtt nyíllal jelöltek határvonalat). Ezt elosztották a közösség TAGjai közt, azaz TAGosították. Így mindenkinek egyenlően jutott a szükségletei szerint. Aztán később az önző birtoklási vágy egyik-másikat arra ösztönzött, hogy több ilyen TAGot megszerezzen másoktól, kiforgatva tulajdonából. Így több TAGgal bírt. Nőtt a birtok (bírtag) gazDAGodott, vasTAGodott a vagyoni állapot, Aratás után nagyobb aszTAGot rakott. VasTAGabb szalonnájú disznót vágott. TÁGabb lehetőséggel bírt. Nem GÁTolta semmi, és némelyek GÁTlástalanná is váltak. A GAZDAG szó vége még tartalmaz egy, a gazDAGot jellemzőt: DAGad – a vagyona (mája, hája stb.). A GAZdag ellentéte a SZEGény, akinek nincs jóSZÁGa, s így a társadalom SZEGélyére jutott. A GAZ – ZAG fordításból, innen ZAG – ZEG – SZEG (CzF Szótár). Vagyis találó a régi mondás: GAZdag szüli a SZEGényt. E szó teljességgel bontható, és elemenként magyarázható magyar eredetű szó!