GASZTRONÓMIA – Ételek, italok szakértő ismerete, illetve élvezésük művészete. Szakácsművészet. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög] A GASZTRONÓMIA a G.SZ – SZ.G gyök bővítménye: GaSZ – SZaG. A GASZtronómia eredeti ősmag(yar)-nyelvi szó. Erre bizonyíték nem csak a gyökfordíthatóság, de az SZT, TR összeolvadt hangcsoportok – ASZTRO –, a TRON hangcsoport is. A SZAG – GASZ gyök kapcsolatban van az élelmezésértelmű KOSZt szóval is, és összekapcsolódik az ógörög nyelv által megörökölt GASZtronómia szóval. A KOSZT ősmag(yar)-nyelvi szóból, a KŐ, KOnyha, KÁlyha ősgyökéből indul: KOszt. A KOSZT a KiOSZTott étel, ez a GASZT. A GASZTronómia készítményei három emberi érzékre hatnak nagy erővel külön-külön egymásután. Az ASZ, mint értelemadó gyök az élvezetek meghaladhatatlan legmagasabb fokát leíró (a nemiségben is), de az érettséget is jelenti. Itt ez esetben az ASZtalon illatozó, élvezhető kÉSZételt. Nézzük a megközelítés sorrendjét. Távolról jövünk, mit érzünk meg előbb? Az étel illatát, SZAGát (gasz – szag)! Ez csábít arra, hogy közelítsünk. A második az ASZtal látványa, majd végül a KÓSTolás, KiOSZTott étel íze. Az SZT kötött mássalhangzó-páros rendkívüli kifejező erejű, meghatározó értelmi tömörítő e területen. A belőle képezhető SZ.T – T.SZ gyök: SZéT – TeSZ. Kezdve a kASZál, kalÁSZ, ASZtag szavakkal. Az élelmiszertárolás, KOnyhai kéSZÍTmények, eszközök megnevezésében is. Az SZT hangcsoport – ASZTO – az ASZTAlon, lISZTEt SZITál, ebből tÉSZTÁt dagASZT, amelyből poronyó, málASZTható, emÉSZThető kenyeret, süteményt süt, és mindezt KiOSZTja. A SZAG (illat) beindítja az emÉSZTŐnedvek kiválASZTÁsát. A TRON hangcsoport itt a háromszoros, ToRONymagasságú, utolérhetetlen minőséget jelenti. A NÓMIA – NYÁMIa, az aNYÁM főzte ízletes ételre szól. Az N hangcsoport – ONÓ – a fINOm, kívÁNAtos, kÍNÁl, ENNI, lENNI stb. szavakban. Az M hangcsoport – ÓMI – az evést kifejező EME, EMŐ, OMA (alma), lakOMA, lakOMÁzás és más szavakban. A GASZTRONÓMIA mai jelentése: illatos, magas értékű étkek tudománya. Ám ez ősmag(yar)-nyelven kapott nevet előbb, és szóalkotó elemei külön értelmes gyökszavak – KOnyhán, KAtlanban (üstben), KÁlyhán KÉSZült KiOSZTható KOSZTról, NYÁMIról, fINOm, lakOMÁzható étekről szól –, amelyet az ógörög nyelv megörökölt. Lehet próbálkozni a világ bármely nyelvén, ilyen átfogó magyarázatot adni, a szó kialakulásának összetevőit – gyökök, hangcsoportok – felsorolva, értelmezve azokon a nyelveken. Nem fog sikerülni.
GAVALLÉR – Divatosan öltözködő, jó fellépésű férfi. Udvarló. Bőkezű, különösen sok borravalót adó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vándorszó… olasz] A GAVALLÉR a G.V – V.G gyökből indul: GaV – VaG. Valaha a LÓ kívánnivaló vagyontárgy volt: KIVÁLÓ húzóerő, KIVÁLÓ szállítási tényező, döbbenetes hatásfokú, KIVÁLÓ harci „fegyver”. Kecses vonalaival, értelmes voltával, oktathatóságával KIVÁLt a többi állatok közül. E tulajdonsága révén ezt a nevet is használták az ősmag(yar)-nyelven a LÓra: KIVÁLÓ. Ezért van az, hogy az első védett helyet beállót, IStálLÓt a LÓnak építették. Az IS ősgyök jelentése: véd. Az IS ősgyök jelen van az ISten, ISpotály, IStálló, ISkola, kAStély és más szavakban. Néhány nyelvben ezzel a megnevezéssel rögzült a KIVÁLÓ állat és az istálLÓ (itt áll ló) megnevezése is, majd módosult azok hangzástörvényei szerint. Erről bővebben az istálló címszónál. Tehát a LOVAGias férfi fogalma, a GAVALLÉR szó a LÓhoz köthető. Szinte összeolvad a GAVALLÉR a szép állású LÓ (hím, mén) képével. Talán innen ered az emberló (kentaur) ábrázolásának gondolata. A V hangcsoport – AVA – jelen van a lOVAg, kIVÁló, gAVAllér szavakban. Az L hangcsoport – ALLÉ – az ELŐkELŐ, kELLEmes, szép ÁLLÁsú (innen a francia eredetűnek mondott: allűr), kivÁLÓ szavakban. Az alábbi szavak LÓ jelentésűek: olasz cavallo, spanyol caballo, portugál cavalo, francia cheval és mások. Ebből alakult ki a: portugál cavaleiro, spanyol caballero, francia chevalier. Ezek magyarra visszamódosult alakja a GAVALLÉR. A CzF Szótár szerint: „Eredetileg am. lovag, leventa, dalia.” S valóban, ha fordítjuk: GAVALlér, GAVAL – LAVAG. A loVAG sok utat, azaz VÁGot összejárt (út = vág), országokon átVÁGva. A LOVAGias (lovag – gavol) férfi, a nőt tisztelő, szerető, védelmező GAVALLÉR ma is KIVÁLÓ, úgymond VAGány tulajdonságokkal bír. Bár – valljuk meg – egyre kevesebben vannak ilyen adottságú férfiak és arra érdemes nők!