GARZON – Legényember. Ilyen személyre jellemző. Garzonlakás. [MÉKSZ: francia] A GARZON szó G.R – R.G gyökkel indul: GaR – ReG. A GARzon = LEGény (l > r) LEG > REG. A GARzon már nem GYERmek. A GARzonlét már a REGényes LEGényKOR (g > k). A kamasz-férfi átmenet lezárultával, a férfijelleg erőteljes megmutatkozásának KORa, amikor már RAGadna rá a nőkre. A nőkre minden ízével mélyen, ráéRZő, GERjedő, GERjedeZŐ, LEGényes, kalandos életKOR. A GARzon KÖRülnéző típus, mindig KERes. GERjedő éRZelmei, éRZékei uralják. KURrogó KORa ez a férfilét kezdetének. Sok esetben nagy GARral próbálja önmaGÁRa terelni a figyelmet. Szereti, ha a nők szemében ő a LEG. Az RZ hangcsoport – ARZO – gARZOn már legény, kinőtt a szŐRZEte, ébRedeZő ÉRZElmei, ÉRZÉki gERjedeZÉsei, pÁRZÓ hajlamai űZik. Az ébredő férfias ÉRZElmek kezdete. E kor a vihARZÓ szerelem kora. Ez okból néha zŰRZAvaros élete. Az RZ páros, mint R.Z – Z.R gyök: ReZ – ZüR, a szív REZdülése, ZŰRös kalandok. A szóvégi Z.N – N.Z gyök: ZoN – NőZ, az érzelmi ZÖNge, a NŐZés. A szó kialakulása: GERjedeZŐn, GERjedZŐn, GERZŐN lét. E szó jelen volt az ősnyelvben jellemzőt kifejezőként, majd személynévként is. A még az ősnyelvet beszélő Jákób egyik fiának, Lévinek idősebb fia: GERZON. Ennek jelentése: fiú, legény. A név jelen van a székely nyelvtárban ma is: GERZSON. Az ősnyelv egyik ágából, a kelta-gallból később kialakuló francia nyelv megőrizte az ősnyelvi szót az ifjú legényember megnevezéseként: GARZON. Ám a szó nem francia eredetű, csak megörökölt. RZ – ZR: a gaRZonélet, legénykor, néha ZRí van körülötte. Jellemző rá a szertelenül kiengedett jelképes gáZRa, gőZRe kapcsolás.