Nyelvészmítosz romboló: Két szó: nem francia, nem német eredetűek!
GARZON – Legényember. Ilyen személyre jellemző. Garzonlakás. [A hivatásos nyelvészet szerint: francia] A GARZON szó G.R – R.G gyökkel indul: GaR – ReG (r > l: reg > leg). A GARzon nem GYERmek, a GARzon már LEGény. A GARzonlét már a REGényes LEGényKOR (g > k). A kamasz-férfi átmenet lezárultával, a férfijelleg erőteljes megmutatkozásának KORa, amikor már RAGadna rá a nőkre. A nőkre minden ízével mélyen, ráéRZő, GERjedő, GERjedeZŐ, LEGényes, kalandos életKOR. A GARzon KÖRülnéző típus, mindig KERes. GERjedő éRZelmei, éRZékei uralják. KURrogó KORa ez a férfilét kezdetének. Sok esetben nagy GARral próbálja önmaGÁRa terelni a figyelmet. Szereti, ha a nők szemében ő a LEG. Az RZ hangcsoport – ARZO – gARZOn már legény, kinőtt a szŐRZEte, ébRedeZő ÉRZElmei, ÉRZÉki gERjedeZÉsei, pÁRZÓ hajlamai űZik. Az ébredő férfias ÉRZElmek kezdete. E kor a vihARZÓ szerelem kora. Ez okból néha zŰRZAvaros élete. Az RZ páros, mint R.Z – Z.R gyök: ReZ – ZüR, a szív REZdülése, ZŰRös kalandok. A szóvégi Z.N – N.Z gyök: ZoN – NőZ, az érzelmi ZÖNge, a NŐZés. A szó kialakulása: GERjedeZŐn, GERjedZŐn, GERZŐN lét. E szó jelen volt az ősnyelvben, jellemzőt kifejezőként, majd személynévként is. A még az ősnyelvet beszélő Jákób egyik fiának, Lévinek idősebb fia: GERZON. Ennek jelentése: fiú, legény. A név jelen van a székely névtárban ma is: GERZSON. Az ősnyelv egyik ágából, a kelta-gallból később kialakuló francia nyelv megőrizte az ősnyelvi szót az ifjú legényember megnevezéseként: GARZON. Ám a szó nem francia eredetű, csak megörökölt. RZ – ZR: a gaRZonélet, legénykor, néha ZRí van körülötte. Jellemző rá a szertelenül kiengedett jelképes gáZRa, gőZRe kapcsolás. Ha a fentiekhez hasonló szóalkotó jellemzőket sikerül a francia nyelvből előhozni, felsorolni, akkor elhihető a francia eredet. Ebben azonban joggal kételkedünk.
GÁTER (gatter) – Keretfűrész. [A hivatásos nyelvészet szerint: német] A GÁTER G.T – T.G gyökre épülő szó: GaT – TaG. A GATTER megnevezés, az eredeti magyar szónak német nyelvre módosult alakja. Eredeti ősi neve: GÁTER. GÁTER már az Özönvíz előtt volt, s ekkor – egynyelvűség lévén – német nyelvről nem beszélhetünk. A név még az ősnyelven kialakult, hiszen fát váGTak, TAGoltak, daraboltak már az Özönvíz előtt is, tehát már akkor kiÖTÖlték, feltalálták. Ám lehet próbálkozni német nyelvi elemzésben, a névadó jellemzők keresésével. A GAT – TAG gyökkel leírhatók a fűrésszel végzett más műveletek is. A fűrész a fának további növekedését GÁTló, megszaKITó (g > k), s vele apróbb részekre TAGolható a fa. A gőzgépek feltalálása előtt kizárólag vízi meghajtással* működött minden nagyüzemű GÁTER. A GÁTer a GÁTtal duzzasztott, megemelt vízszint zuhanó ERejét használta ki. E célból a GÁT fölött levő nagy tömegű vízből zuhanni engedtek egy ÉRen elfolyó vízmennyiséget. Így a GÁTER a GÁT ERén elfolyó víz ERejét hasznosítja. Ez is névadó jellemző. A víz ERejének kihasználása végett épített GÁT a víz ERejét – a malmok után – GÁTERek működtetésére is használhatóvá tette. Ez bizonyítja, hogy a vízimalom, gabonaőrlés, lisztkészítés megelőzte a vízi meghajtású fűrészüzemek létét. Ezért nevezték régen a GÁTERt fűrészmalomnak, tulajdonosát fűrészmalom ácsnak. Feleletet ad német elemzésben a GATTER szó ezekre? Nem. A T hangcsoport – ÁTE – jelen van a pATAk, gÁTOl, zÁTOny, mATAt, ÖTÖl, hATOl, bÜTÜl szavakban. A T.R – R.T gyök: TeR – RéT a TERít, RÉTegel szavakban a fűrésszel RÉTegekre vágott, szétTERíthető deszkákra utal. A RÉTegekre vágott tőke anyagát szétTERítik száradni. A TER gyök jelent még TERmelőt, TERmelést, TÖRődést is. Ez utóbbinak a munkában való elTÖRődés, FÁRadtság, FÁRadozás (t > f) értelme is van. A fűrészáru esetében a TÁRolás is értendő alatta. A szó fordíthatósága: GÁTER – RÉTEG is bizonyíték, hogy magyar eredetű szó. A GÁTER a tőkét, rönköt RÉTEGekre TAGoló gép. GÁTeR – RéTeG hangváz: G-T-R – R-T-G. A GÁTER szó alkotó hangjaival épülő német nyelvű szavak is ősnyelvi eredetűek, hiszen ómagyar ősnyelvi gyökből épülnek, és jelentésük, szerepük szerint illeszthetők a mai magyar nyelvbe: a Gate = kapu, Gitter = rács, mindkettő GÁTolja a haladást, és legalább egyik oldalon TÁG a tér. Tehát azok sem a német nyelv sajátjai, hanem ősnyelvi örökség. S hogy teljes legyen a kép: a DESZKA sem szláv szó, mert mi a DESZKA? A DESZKA a GáTeR munkája nyomán DESZKElt, azaz szétnyitott, RéTeGekre SZAKADó tőke. DeSZKa – SZaKaD hangváz: D-SZ-K – SZ-K-D. Ez akkor is igaz, ha az akadémiai nyelvészet megszakad a fájdalomtól.