GARABONCIÁS – A babona szerint vihar támasztására képes ördöngös vándor. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? – garaboncia ’ördöngösség bűbájosság < olasz] A GARABONCIÁS is G.R – R.G gyökből induló szó: GaR – RaG. A mondás szerint a GARABONCIÁSnak hatalma van a körülötte élőkön, RAGad rájuk a szellemisége. A GAR hangoskodást jelent: nagy GARral. De jelenthet megtévesztésre képes simulékony vagy kiismerhetetlen rejtélyes, varázsigékkel tűzdelt beszédet. A GAR körértelmű gyök, de az AB gyök is, amely utalhat ÁBRÁzatra. A RABON fordítva ABRON, olyan, ami körülfog, például: abroncs. A RABONbán valaha a székelyek legtekintélyesebb fősége, akire mindenki hallgatott, s aki átfogóan uralta a helyzetet. Így e szóelem azt is jelenti, hogy a gaRABONciás – képességeiben – a körülötte levők fölöttinek érezte magát. A garABONciás – bABONa tartalmaz közös szóelemet. A CzF Szótár szerint: „A babonás időkorban jelentett ördöngös mesterséget, hatalmat, melynél fogva valaki az ördöggel czimborálván, holmi érthetetlen bűbájos szavakkal, (garával, garálással), különösen rendkivüli tünemények, pl. boszorkányok, förgeteg, jégeső eléidézésére, (mintegy a természeti rendnek felbontására) képesnek tartatott.” A BONTA szó összevisszaságot jelent, mintha a rend megbontásából eredne. A bontás BONCOlás értelmileg közeliek. Az NC páros játékosság gondolatát is rejti, de a kuNC szóban nehezen megfejthető rejtély értelme van. Az IÁ kötött magánhangzó-páros érzelmi, indulati felkIÁltás, de a rIAdalom szóban is jelen van.
GARÁD – Felhányt földből és sövényből álló kerítés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A GARÁD szintén G.R – R.G gyökből induló szó: GaR – RaG. Ez bizonyosan körértelmű szó: GAR, gör, gur stb. magyar gyökök. Tehát KERítés, GAR. Az ÁD tulajdonra utaló. A GAR gör – RÖG a föld, a GA gyök pedig az ÁGak, GAllyak, a sövény anyaga. Mindkét alkotó anyag megjelenítve a szóban. A névalkotó jellemzők mindegyike magyar ősgyök, gyök. A MÉKSZ szótárírói valószínű a GRÁD szóra gondoltak, ám az is magyar eredetű. Ami magas azt át kell ugrani, mondhatjuk: átugrád a kerítést. Ami egy fokkal magasabb az egy GRÁDiccsal feljebb van. A garádics szó rejti a csigalépcső nevét. A várak -GRÁD megnevezése sem szláv, hanem ősmag(yar)-nyelvi eredetű: GARÁDos, azaz kerített, és magasan fekvő. Tehát sem a GRÁD, sem a GARÁD nem szláv, hanem magyar szó.
GARAT – Szájüregnek a gége, nyelőcső felé folytatódó része. Malom tölcsérgarat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A GARAT szintén G.R – R.G gyökből induló szó: GaR – RaG. A GARAT is a GAR, gör, gur körértelmű, ősmag(yar)-nyelvi gyökcsalád származéka. A GARAT fordítva TARAG (garat – tarag) és g > k hangváltással – TOROK, amelyen leGÖRdül az étel, leGURítják a KORty bort. A korty – tyrok fordítás is érdekes eredményt mutat: TYoROK. Hol fut le a korty? A TyOROKon.
Nem szláv eredetű, hiszen minden eleme, azok értelmi kapcsolhatóságai magyarként minősítik.