GÁDOR, GÁLA

GÁDOR – Különálló pince, verem boltozott bejárata, előtere. Tornác. Stb. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A GÁDOR a G.D – D.G gyökből indul: GáD – DáG. A GÁDOR a pince szÁDa, le- és bejárata. A CzF Szótár szerint: „Általán, léczekből vagy vasrudakból hézagosan alkotott kerítés valamely épület, kert stb. előtt vagy körül, mely némileg gát gyanánt szolgál.…pinczegátor, azaz a pincze eleje, pincze torka előtt emelt tető vagy tornácz.” A DOR gyök „metszés, vágás, hasítás” értelmű, tehát ajtó. Az ÉS (rés) régen ajtót is jelentett, amely kiTÁRható volt, amely a TORnácból, gáTORból, gáDORból nyílt. Innen ered a német TÜR, az angol DOOR. A GÁDOR ajtaja volt a GÁT, a behaTOLást GÁTOLó épületelem a beTOLakodó előtt. Az ősidőkben a had neve GÁD, GÁT volt, olyan fegyveres tömeg, amely elvágta az utat, megGÁTolta a továbbhaladás lehetőségét. A CzF Szótár szerint GÁT értelmet is hordoz. Van egy érdekes párhuzam itt. Ha fordítjuk a GÁDOR szót DORGÁl. A hosszú útra elinduló családtag, az ajtó, tornác, kerítés kapujának küszöbén, GÁDORán átlépés előtt még egy utolsó DORGÁlásban, azaz rossz tetteket GÁToló jó tanácsban részesül. A szülői ház küszöbe nem csak fizikai ütköző, hanem érzelmi, lelki határvonal is. A szülői ház küszöbén, GÁDORán kapott DORGÁló tanács hosszú időn – talán egy életen – át visszacseng.  

GÁLA – Gálaruha, gálaestre. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < spanyol] A GÁLA a G.L – L.G gyökből induló: GáL – LeG.  A GÁLA az ÁGAzat LEGjeinek felvonultatása. A CzF Szótár leírása: „Megegyezik a spanyol, olasz, franczia gala szóval, (különösen az olaszban egyik jelentése: szalag, csík, azaz a magyar galand, továbbá, mell- v. ingbadar, s általában ékesség). Am. díszruha, díszöltöny. Gálában tenni tiszteletet a főuraknál. Szélesb ért. jelent külső díszt, pompát vagy inkább díszszel, pompával felkészített valamit, s ekkor öszvetételképen áll, pl, gálahintó (díszhintó), gálaruha (díszruha), gálalovak stb.” Az L hang körüli értelemadó hangnyaláb minősítőként jelen lehet mindkét végleten. Lehet gÁLÁnsan nagyvonALÚ, de lehet gALÁd, ALÁvALÓ is. Lehet szerény, ALÁzatos vagy gyALÁzatosan ALAntas. Egy megnevezés kialakulásához több névadó jellemző is kell. A magyar nyelvi kifejezések között a LEGek egyetlene a LEGény. Minden LEGény törekszik arra, hogy a lányok szemében ő legyen a LEGesLEG. Ezért igyekszik valami olyant mutatni, amit más nem tud. A LEGény szóból van az eLEGáns (e/legén/ye/s). A LEGény a szófordítás törvénye szerint: GELÉny. Ennek is köze van a GÁLÁns szóhoz, mivel a GÁLA alapgondolata is benne van. Például GÁLAjellegű az, amiben ÁGÁLni lehet. (A fenti CzF Szótár idézetben.) Még egy nyomatékos bizonyíték. A GÁLA fényűzést jelent, fényes esemény, a fény éles, emelkedett viLÁGosság. A LÁG – GÁL, GÁLA önmagáért beszél. Vehetjük mindkét általam említett névadó jellemzőt, és tegyük hozzá a CzF Szótár által említettet, a névadás harmóniája tökéletes. A szó ősmag(yar)-nyelvi eredetű, és nem német, nem spanyol, nem francia! Azok csak megörökölték. Az öröklési vonal a GALLéros KELták GALLok ágán is történhetett, sőt ez valószínűbb, mivel azok szerették a ciFRA(ngos), ciFRA(ncia) ruhákat. Ógörögbe is ez ősmag(yar)-nyelvi gyökökből jutott át: eLEGain – e legény, viLÁG – GÁLA. Ám a felsorolt nyelvek egyike sem tud átfogó magyarázatot adni a szó keletkezésére, a szóalkotó elemek, névadó jellemzők kiértékelésével.