GABARDIN – Átlósan bordázott gyapjú- vagy pamutszövet. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia < spanyol] A GABARDIN G.B – B. G gyökből képzett: GaB – BaG. Ez így nem magyar szó, de magyar elemekből áll, és az utódnyelvek az ősnyelvből örökölték meg, ugyanis csak a mai magyar nyelven van magyarázat a szó, a megnevezés kialakulására. A GAB az egyenestől eltérő (gabalyít) értelmű. A gyapjút, gyapottat előbb fonallá kell GABalyítani. A B hangcsoport – ABA – az ABAposztó, a felcsAVArt (b > v), felgABAlyított végvászon. A B.R – R.B gyök: BaR – RaB, a gaBARdinból testet BORító ruhadaRAB lesz. Az RD hangcsoport – ARDI – a bORDA, kORD szavakban a bORDÁzottságot jeleníti meg, a hORD szóban a használatot. Az RD páros itt R.D – D.R alvógyök: ReD – DuR, és jellemzőt rejt. Hangjaival alkotható a REDő (borda) szó. A REDő a sima felületet viszonylag DARócossá teszi. A szóvégi IN kellemi gyök, amely mégis a pamut fINomságára utal. A gaBARDIN is BORDÁN készül. Tehát az utódnyelv ez esetben sem kerülhette meg az ősnyelv szóalkotási szabályait, de sem spanyolul, sem franciául nincs magyarázat a szóalkotó elemekre. Azokban a nyelvekben nincs kifejezésekben kapcsolat a szövésnél használt boRDára, a lábítótaposásnál a téRD igénybevételére, a szövés művelete alatt a sok foRDító mozdulatra, a szövőszék göRDülő elemeire (csörlő, hasajó, orsó), az átlósan feRDe mintákra, sem az alábbiakra: RD – DR: a gabaRDin és a conDRa is sűrűszövésű, s mindkettőből készülhet naDRág.