FUKAR – Betegesen takarékos, fösvény, szűken méri, nem szívesen adja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német (a Fugger családnévből)] A FUKAR szó F.K – K.F gyökből képzett: FuK – KuF. Nem a Fuggerek a névadók, hanem ők kaphatták a Fugger nevet a FUKAR jellemzőjük okán. A CzF Szótár leírása: „Megegyezik a német Wucher, Wucherer szókkal.
Régibb törvénytárunkban Fugger v. Fukkar nevű idegen tisztviselőkről s tőzsérekről van emlékezet; az elsőbbekről t. i. az 1525-diki rákosi 4. törvényczikkelyben, mint kik az ország kincseit nyilván kimeritik, (palam exhauriunt) és kiviszik, s ezért az országból kitiltatnak; az utóbbiak pedig az 1542-diki zólyomi 40. tczikkelyben kemény adó alá vettetnek. Némelyek ezektől hiszik kölcsönzöttnek a magyar fukar szót.” Ez nem bizonyítja, hogy ők a névadók. Első és legerősebb bizonyítékunk a fordítható szókezdő gyök: FUK – KUF. A FUKAR, KUFÁR mindkettő ősi szó. A FUK – KUF gyök rejtekbe dugdosót jelent. Nem véletlenül FUCK, FICK, FOK a nemi közösülés (dugás) kifejezője az angolszász, germán nyelvek némelyikén, amely szintén ősmag(yar)-nyelvi örökség. A K.F gyök jelen van a KOFa és KOFfer szavakban. A KOFa szintén nem mentes a FUKarságtól. A KOFfer az elrejteni, szállítani kívánt tárgyak zárt gyűjtőhelye. Van még a KAFfer szó, amely szintén ősmag(yar)-nyelvi eredetű, A F.K – K.F gyökből indul és jelentése: FEKete. Innen kapták nevüket a KAFferek, a KAFferbivalyok és a KAFfe, azaz KÁVé is. Mindannyi FEKete, amint a FUKar – KUFár lélek is FEKete, mint az üszög. A K hangcsoport – UKA – az AKArnok, AKAdÉKOs, vÉKOnyan fizető, kUKAcoskodó, értÉKEt kezéből nehezen kiadó, zsUGOri (k > g) fUKAr természetű embert jellemzi. Tehát a FUGGER család a FUKARsága kufárkodó életmódja, alapvető jellemzője nyomán kapott ősmag(yar)-nyelvi gyökből eredő találó nevet, és a német Wucher, Wucherer = uzsora, uzsorás szavak is ősmag(yar)-nyelvi eredetűek. E fentiek összevethetők a kufár, kofa, kaffer, koffer címszavaknál leírtakkal.