FRÜSTÖK – Reggeli. [A hivatalos nyelvészet szerint: német] A FRÜSTÖK szó az F.R – R.F alvógyökből indul: FiR – RiF (f > v: riv, f > p röp), s egyik jelentése a reggeli gyors mozgás. Az ügyes, talpraesett tüzes, FÜRge FIRegő- FÜRögő-FORogó, RÖPpenő asszonykát, aki FÉRjének a FORró tejet, teát, kávét készíti. Áthallszik az egyik szomszéd korai FÜRészelése, vagy épp FÚR-FARag a másik. Ha az f > v váltást vesszük: VIRrad, VIRul keleten az égbolt, RIValgón ébreszt a kakas, RÖFög a disznó, ugat a kutya, bőg a tehén, nyerít a ló. Széles sávban teljes az induló reggeli FRIss mozgás. A reggeli étek ősi neve: FRISS éTEK, röviden FRISSTEK. Ebből módosult a német FRÜHSTÜCK. Az FR alvógyökkel induló német szavak mind ómagyar eredetűek. Az FR hangcsoport – I/FRÜ – a szóba a FRIss reggeli hangulatot viszi be. Valaha, az ősnyelven lehetett FIRIS, FÜRÜS, ami szintén rövidült, s így hangkieséssel kialakult az FR páros és a FRISS szó. Az R.S – S.R gyök: RüS – SüR, a reggeli – a REStségnek még a gondolatát is kizáró – SÜRgető SÜRgősség. Az ST hangcsoport – ÜSTÖ – a frÜSTÖk ÜSTÖlést, tÜSTÉnt, azaz SieTősen, gyorsan elfogyasztott reggeli étkezés. Reggel minden SieTős, idejében kell „ÜSTÖkén fogni” a munkát. A szóvégi T.K – K.T gyök: TöK – KöT, jelen van az éTEK szóban, amelyben az éTEK TÁKolását azaz elkészítését is jelenti, ami lehet épp TOKány, a legrégebbi éTEKfélék egyike, esetleg TIKmony (tojás) főve vagy rántotTAKént (rántott tákként, étekként). De jelenti a munkára, a napi TÁKolásra, TÉKolásra indulást is. A német nyelv megörökölte, de nem tud a fentiekhez hasonló részenkénti magyarázatot adni a szó alkotó elemeiről. FR – RF: a FRüstök FRiss reggeli, mielőtt beindulna a napi köRForgás. ST – TS: a früSTökre senki sem reST, menTSéget, kibúvót sem keres alóla.