FÖSVÉNY – Aki görcsösen ragaszkodik javaihoz, és lehetőleg nem ad belőlük senkinek. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A FÖSVÉNY F.S – S.F gyökből indul: FöS – SöF (f > v: sov, söv, s > cs: facs – csav). A FÖSVÉNY szó hangjai önmagukért beszélnek. Az F hang sok esetben a finom vékonyság megjelenítője: fül, fólia, film, filigrán, fátyol, függöny, férc stb. Az Ö hang többnyire keskeny, vékony dolgok leírója: ösvény, öv, sövény, szövet stb. Az S hang egyik szerepe a keskenység, soványság megjelenítése. A V hang az F zöngés párja a vékonyságokat, az NY hangos ősgyökök, mint az ÉNY – NYÉ, szintén a soványságot leírók. A FÖSVÉNY szó a rendkívüli megtakarítás értelmét is hordozza magában. Olyan, aki önmagára sem költ, másokra még kevésbé. A szó tengelyében alvógyökként jelen levő SV páros, mint jellemzőt rejtő S.V – V.S gyök: SoV – VeS. A vele alkotható szavak: SÁV, SOVány, SÓVárog, SÖVény, SUVad, vagy vas, vás, ves, vés, vis gyökök bővítményei, mint a felVASal, VÁSik (a foga), VESelkedik, VISít mind jellemzői a javaiért reszkető FÖSVÉNY embernek. A FÖSVÉNYnek a gyomra is megindul (fosvány) a veszteség feletti tépelődő bánatában. A FÖSVÉNYség fogalma érződik ki a rövidítő gyalogút megnevezéséből: ÖSVÉNY (gyaloglási f-ösvénység). Az ÖSVÉNY szó, mint keskeny SÁV – nem mondható rossz értelműnek. De mégis a nem egészen tiszta indítékú OSon szóból alakult. Ez kiérezhető a ’SÖVény mellett OSon’ kifejezésből. A szóvégi VÉNY minősítő értelemadó gyök. A V.NY – NY.V: VáNNYadt – NYAmVadt, NYAValyás szavakban, amely itt leminősítő. Hasonló a posVÁNY. Megfigyelhető a körülírás szövegében, mily sok S és V betű van. Kiérzik belőle a fogalomban rejtőző SóVár Sunyiság értelme.
FÖVENY – Víz fenekén és partján finom szemcséjű homokos talaj. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A FÖVENY az F.V – V.F gyökből induló szó: FöV – VuF (f > s – suv). Az F hang a teremtőerő, a FÖ gyök FÖld eredet. A V hang kulcs a megértéshez. A V hang részben a Vízzel való kapcsolatot (vand, vad, nedv), részben a könnyű szétoszthatóságot, szétVálaszthatóságot jelenti. Hasonló értelem bújik meg a Vetni szó V hangjában is, amely a magVak szétszórásából áll. A könnyen omló laza szerkezetű anyagra mondják székelyül: SUVad. A SUVadás szerkezeti szétVálásból eredő csúszás, OMlás. Az OMO értelemadó hangnyaláb jelen van a FÖVENY másik nevében, a hOMOkban. A CzF Szótár leírása: „Nevét onnan vette, mivel ha a nap sugárai által fölmelegszik, igen forró. Porfövény, forrásfövény, folyófövény, kavics- vagy porondfövény stb. […] Némely tájakon egy értelemben vétetik a homok szóval.” A FÖVENY vagy homokbánya magas, függőleges falából hirtelen kezdhet hEVEny módon OMOlni a hOMOk. A V hang köré csoportosul egy értelemadó hangnyaláb: fÖVEny, sÖVÉny, hEVEny, kEVÉly, fŐVŐ (forrásban levő víz), lÖVEg, fÖVEg és mások. Ezek mind szerkezeti lazaságot, fellazulást, könnyű szétválaszthatóságot, eltÁVOlíthatóságot leírók. KörülÖVEzni is a széteső, vagy arra hajlamos tárgyakat kell. A FÖVENY is csak „körülÖVEzve” azaz keretek közt szállítható, tárolható biztonságosan. A fenti magyarázatból megérthető, hogy a jellemzői nyomán kapott nevet a FÖVENY, azaz a HOMOK.