FONETIKA – Az emberi hangok sajátosságaival foglalkozó tudományág. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög] A FONETIKA F.N – N.F gyök bővítménye: FoN – NoF (f > p), A FO ősgyökből indul. A haNg jelenségének leírásánál, kifejezésénél a különleges zöngéjű N a kellemi alap (a g itt záró kongás). A hANg AN ősgyöke, az IN kellemi gyök változata. A kellemes zÖNgéjű hANg, amely csENg, csÖNg, zENg, csINgilINgi csilINgel, kONg, dÖNg, dONg, dUNg (székelyül), kellemes INgert kelt, élvezet a fülnek. A FONás FOlyamatának hasonlata a beszédhANgok VONatkozásában: a FONal hosszúsága. A végtelennel tűnő szál. a hangok összefűzött FONala, a beszéd FONala, beszédtárgy irányVONala. Ezek a FOlytonosságról szólnak. A FONETIKA esetében az F hang a FOlyamatot, de a hangerőt (FOrca) is jelenti. Az ON a kellemi zÖNge, a NET felületi simaságot jelent, itt a hanghordozás egyenletességét. Az N hangcsoport – ONE – a régies hANOg, a zENE, ÉNEk, dUNNOg, dINOm-dÁNOm szavakban hangvonatkozású. Tehát ezért a fONEtika szóban levő szóalkotó elemért nem kell a görög nyelvhez folyamodni kölcsönért. A T hangcsoport – ETI – a hangzással, azok elemzésével kapcsolATOs sajÁTOsságok megÍTÉlése, megállapÍTÁsok, végső következtETÉs levonása. E szóelem magyarul érthETŐ, beépül a nyelv különböző szavaiba ilyen értelemmel. Ez sem kifejezetten görög nyelvelem a fonETIka szóban. Az ETIKA a beszéd minőségi tartalmára vonatkozik. Erről az etika címszónál bővebben. A TIK gyök tevékenységet, TÉKolást jelent, ami az elemzés folyamata. A K hangcsoport – IKA – a hangmozgásOKAt, vÉKOny vagy nyomatÉKOs kiejtésEKEt, szabályOKAt is jelent. A beszéd milyensége: EKEl-mEKEl, AKAdozó vagy ÉKEsen szól.
Így a fonetIKA e szóeleme is jelen van a magyar nyelvben, érthető, magyarázható. Az IKA a hangmozgást is jelenti. A FONETIKA szó ősmag(yar)-nyelvi szóelemekből áll.