A földrajzi megnevezések a bizonyítékai egy nyelv ősi jelenlétére. Azon a nyelven adtak nevet, amely nyelvet az ideérkező letelepülők beszéltek. A nevek is módosultak idővel a nyelv módosulásával, ám az ősi gyökök megmaradtak, felismerhetőek, és mondanivalójuk is megfejthető komoly odafigyeléssel. A földrészek: EURÓPA, ÁZSIA, AFRIKA az ősnyelven kaptak nevet és minden térségük, folyóik, hegyeik szintén. E földrésznevek elemzése a szótárban. EURÓPA = JÓ ROPA. EU = jó, jó pora, finoman ROPPAnó röge, termőföldje volt. ÁZSIA – az ÁZSI, ÁZSA hatalmas kiterjedés, nagy érték, szépség a mÁZSA, varÁZSOl, rÓZSA, ÁZSIó és más szavakban. AFRIKA – gyönyörű vidék: az FR hangcsoport szépséget kifejező: sÁFRÁny, pÁFRÁny, cIFRA, AFROdité, NOFREtété, rEFRÉn, FRIzura és más szavakban. AfRIKA nevében is megjelenik: AFRI = szép, üdítő FoRRás, RIK = gazdag KIRÁlyság. AfRIKA a földrészek úrnője. Nagyon szép földrész volt a sivatagosodás előtt. A ma német ROSTOCK kikötővárost egykor az ősnyelvet beszélők alapították, nevének egyik értelme: rostokoló, azaz veszteglő hely. Egy leírás szerint: „A város neve az ősszláv nyelvből származik. Rostock szláv jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Legyen így, ha okos emberek mondják, hiszen minden név, megnevezés legkevesebb három névadó jellemzőn alapul. De ez a folyó ”kettéválás” is csak magyar bontásban magyarázható. Az ősnyelven a folyó egyik neve RÓ, lévén, hogy utat RÓ magának a RÓnán vagy szuROdok, szurdokvölgyben. A RÓ lehet RIASZTó, mert áRAdáskor RIOgásra ad okot (rio), új RAVÁsokat, utat RÓván, VERvén (river, rover) magának. Az OSZTás is magyar szó. Ketté OSZT – RÓ és OSZT, összevonva: RO-OSZT – ROSZT. A kerESZTeződés találkozás, az OSZTÓdás SZéTváló kerESZTEződés. ROSTOK, ROSZTOK, ma ROSTOCK. STOCKHOLM is ROSTOCK nevéhez hasonló értelmű, közös vonás okán. Olyan helyek, ahol – kikötő lévén, esetenként kényszerűségből – várakozni, ROSTOKolni kellett, s közben elOSZTani az útra bocsátandó becsomagolt, beTOKolt HOLMit: RO-SZT-TOK, oSZT-TOK-HOLM. E helységneveket örökölték meg a későbbi letelepülők, de fogalmuk sincs, mit jelentenek. A fenti zárjelben levő eredetre útmutatás a ROSTOK = pihenőnap értelemre, bizonyítást vár német nyelven, elfogadható magyarázattal hangonként, gyökönként német bontásban, alátámasztva a német vagy szláv nyelvekből több más szókapcsolattal, bokrosodással. A Kárpát medence minden térsége, hegyei, völgyei, folyói mind a teremtés nyelvén, ómagyar ősnyelven kapták nevüket, utólagosan módosult név a később betelepülő szláv, román nyelveken mind visszavezethetők a magyar nyelvbe. A Kárpátok összes folyóinak nevei, bármely oldalán levőket nézzük, mind ómagyar nyelven kaptak nevet, mivel magyar nyelvűek lakták a térséget évezredeken át. Európa régi nagyobb helységeinek nevei is magyar bontásban érthetőek meg. MADRID – MAD = emelt értelmű: MADár a légárba emelkedik. MADrid fennsíkon terül el. Európa egyik legmagasabban fekvő fővárosa. MadRID, viszonylag RIDeg az éghajlata: RID. Óspanyolul Magerit: magas és rit – rideg. KOPPENHÁGA – KOP = tűz, PEN = FENN a HÁGÓn a hajók tájékoztatására. A város HOLMEN sziget HALMÁN terül el. A kikötőt, falut, várost valaha ősnyelvet beszélők alapították meg. Európa Ázsia minden nagyobb hegye, folyója, térsége a teremtés nyelvén érthető névre „hallgat”. Hegyek: a fehér az ALaPszín. Hangváltásokkal: ALP, ALB, ALV, ALT, de l > p módosulattal APP is. Fordítva: PLA, BLA, VLA, TLA. Az ALPOK = fehérek, azaz havas (ősi: halvas) csúcsok, a fehér, hALVány színnel, hóval kapcsolatosak. PIRENeusok, PIR, PÜR = tűz. TÜZes csúcsok, lehetett TŰZhányó, de a felkelő nap PÍRja, amely megvillan akár a PIRamis, PÜRamida, PIReneusok vagy a Mont BLAnc fehéren csillogó, ALB csúcsán. Mont BLAnc, a fehér csúcs, BLA – ALB = fehér, hALVány. Ugyanez az APPenninek, ALPenninek, AlPENNinek fehér, ALP csúcsok FENN. A PEN gyök fényt is jelent. ALTÁJ, havas, fehér táj, vidék. Az URÁL, amely URALja a környéket, de amely az ÚRról és a hófehér csúcsról – AL – is kaphatta nevét. HIMALÁJA – HIMA = hó, AL, ALÁ = fehér. CSOMolungma – csúcs, CSOMÓ = hegy, csúcs. A LUN – NUL gyök magasba NYÚLó, hosszú – LUN – út a magasba. A LUNG hangcsoport járást leíró szavak alkotóeleme: szálLONG, fLANGál, düLÖNGél stb. Ez a hegyre felfelé haladás módját leíró lehet. GIBRALTÁR: GIB – BIG = nagy, IBRA = ibér, ALTÁR = oltár. A félszigetet előbb az IBÉRek BIRtokolták. Folyók: MOLDVA, MOLDOVA: MOL – LOM = lágyan, lazán old, olt, szomjoltó, oldva, lazán. DOV – VOD = víz, mint VÁD, VEDer, VIDra, VISZTULA: víztoló, tiszta, tisztuló. VALTAVA: VAL = völgy, ALTA = emelt, magaslat, hegyvidéki magaslat TAVA is képződhetett a forrás közelében. RAJNA, amely RÓNÁn átJÁRó. Kedvelt AJNÁrozott, mint a másik kettő: SZAJNA, MAJNA. A SZAJna kellemes, SZÁJnak jó, iható, a MAJna valószínű lágy vizű forrásáról kaphatta nevét. DNYEPER: D.NY – NY.D gyök: DeNY – NYeD, DEN, DENY = víz, NYED, NEDv. P hangcsoport – EPE – ÁPA, PÜPÜ, néha APAdó víz. Sok helyen lÁPOs a környéke. PeR gyök: lePEReg, folyik. DNYESZTER: SZT hangcsoport – ESZTE – vízOSZTÓ, ESZTEr, mint víz leerESZTŐ. Lehet elemezni tovább: Tisza, Dráva, Száva, Néva, Volga, Duna, Pina, Prahova, Poszáda (vízfő), Halom vagy Gyalom vize (Jalomica), Dombok vize (Dambovica), Arges, Szeret és mások. Mindannyi neve magyar nyelvű gyök-hangcsoport bontásban fejthető, érthető meg. Városok: Osló, Bukarest, Róma, Párizs és mások neveinek mondandója is mind ősnyelvi eredetű, és így magyar nyelven fejthetők meg. Ugyanígy a baRANgolható, BARANGolható havasalföldi RÓNA, a BARAGÁN is. A havasalföldi TeleORMAN, az olasz TaORMINa egyféle ORMÁNság. Érdekesség, hogy ORMÁNság BARAnya megye része, TeleORMÁN a BARAgán folytatása a Duna mentén. ITÁLIA ITALközi, vízközi föld, mint Etelköz. A VEZÚV, amely VEti a ZUVatot, vagy az ETNA, amely vET NAgyot, talán az első robbanást őrzi a név.. SZICÍLIA – SZIKULIA – SZÉKELYSÉG, az erős családi kötődés nyomai mai napig jelen vannak a térségben: FAMÍLIA – MAFILIA – MAFIA. A dél olasz TaORMInát valaha szikulok, azaz székelyek alapították, TaORMIna, a székelyek által ORMÓs sziklákra épített város egy nagy térség, MESSINA része. PalERMÓ szintén. MESSINA neve is érthető a tenger MESSZEségét kémlelő. A szóvégi NA = víz: MESSI NA. Ameddig a SZEM MESSZI ellát, NA, azaz víz. CATANZARO neve eredhetett a székelyektől. A Földközi tenger sekély korszaka idején száraz lábbal átjárható volt az a rész. Lehetett egy ZÁRható, ZÁROs város. Székely ezermesterek akkor is voltak. Az akkori ZÁRkészítők méltán voltak büszkék saját alkotásaikra, és ennek kapuira lehetett jellemző a jól KATTANva ZÁRÓ szerkezet. De ott van CÉFALU is. Nem csodálkozunk, ha a görögök és a többi győztesek történelemírói nem említik az eredeti lakói által hagyott nyomokat. Ezeknek komolyabb elemzése az eljövendő idők feladata lesz.