A földrajzi megnevezések a bizonyítékai egy nyelv ősi jelenlétére. Azon a nyelven adtak nevet, amely nyelvet az ideérkező letelepülők beszéltek. A nevek is módosultak idővel a nyelv módosulásával, ám az ősi gyökök megmaradtak, felismerhetőek, és mondanivalójuk is megfejthető komoly odafigyeléssel.
A földrészek: EURÓPA, ÁZSIA, AFRIKA az ősnyelven kaptak nevet és minden térségük, folyóik, hegyeik szintén. E földrésznevek elemzése a szótárban.
EURÓPA = JÓ ROPA. EU = jó, jó pora, finoman ROPPAnó röge, termőföldje volt.
ÁZSIA – az ÁZSI, ÁZSA hatalmas kiterjedés, nagy érték, szépség, e hangcsoport a mÁZSA, varÁZSOl, rÓZSA és más szavakban.
AFRIKA – gyönyörű vidék: az FR hangcsoport szépséget kifejező: sÁFRÁny, pÁFRÁny, cIFRA, AFROdité, NOFREtété, rEFRÉn, FRIzura és más szavakban. AfRIKA nevében is: AFRI = szép, üdítő FoRRás, RIK = gazdag KIRÁlyság. AfRIKA a földrészek úrnője. Nagyon szép földrész volt a sivatagosodás előtt.
A ma német ROSTOCK kikötővárost egykor az ősnyelvet beszélők alapították, nevének egyik értelme: rostokoló, azaz veszteglő hely.
Egy leírás szerint: „A város neve az ősszláv nyelvből származik. Rostock szláv jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”.
Legyen így, ha okos emberek mondják, de tudni kell, hogy minden név, megnevezés legkevesebb három névadó jellemzőn alapul. De ez a folyó ”kettéválás” is csak magyar bontásban magyarázható. Az ősnyelven a folyó egyik neve RÓ, lévén, hogy utat RÓ magának a RÓnán vagy szuROdok, szurdokvölgyben. A RÓ lehet RIASZTó, mert áRAdáskor RIOgásra ad okot (rio), új RAVÁsokat, utat RÓván, VERvén (river, rover) magának. Az OSZTás is magyar szó. Ketté OSZT – RÓ és OSZT, összevonva: RO-OSZT – ROSZT. A kerESZTeződés találkozás, az OSZTÓdás SZéTváló kerESZTEződés. ROSTOK, ROSZTOK, ma ROSTOCK.
STOCKHOLM is ROSTOCK nevéhez hasonló értelmű, közös vonás okán. Olyan helyek, ahol – kikötő lévén, esetenként kényszerűségből – várakozni, ROSTOKolni kellett, s közben elOSZTani az útra bocsátandó becsomagolt, beTOKolt HOLMit: RO-SZT-TOK, oSZT-TOK-HOLM. E helységneveket örökölték meg a későbbi letelepülők, de fogalmuk sincs, mit jelentenek.
A fenti zárjelben levő eredetre útmutatás a ROSTOK = pihenőnap értelemre, bizonyítást vár német nyelven, elfogadható magyarázattal hangonként, gyökönként német bontásban, alátámasztva a német vagy szláv nyelvekből több más szókapcsolattal, bokrosodással. https://hu.wikipedia.org/wiki/Rostock
A Kárpát medence minden térsége, hegyei, völgyei, folyói mind a teremtés nyelvén, ómagyar ősnyelven kapták nevüket, utólagosan módosult név a később betelepülő szláv, román nyelveken mind visszavezethetők a magyar nyelvbe. A Kárpátok összes folyóinak nevei, bármely oldalán levőket nézzük, mind ómagyar nyelven kaptak nevet, mivel magyar nyelvűek lakták a térséget évezredeken át.
Európa régi nagyobb helységeinek nevei is magyar bontásban érthetőek meg.
MADRID – Spanyol főváros. [spanyol] A MADRID név M.D – D.M gyökkel indul: MaD – DaM. A gyök emelt értelmű: MADár a légárba emelkedik. A MADrigál szóban emelkedett hangulat. A MADám szóban emelkedett, fenséges nőiség. A DÁM szarvas magasra emelt fővel jár. A DÓM magas épület. MADrid magas fennsíkon terül el. Európa egyik legmagasabban fekvő fővárosa.
A DR hangcsoport – ADRI – jelen van a cÉDRUs szóban és hűvös, hideg jelentésű a cIDRI szóban.
Az R.D – D.R gyök: RiD – DéR, a RIDeg, DÉR szavakban. MadRIDnak viszonylag RIDeg az éghajlata. Óspanyolul MAGERIT: MAGas és RIT – RIDeg.
KOPPENHÁGA – a K.P – P.K gyök: KoP – PoK, a POK tüzet jelent az ősnyelvben: POKol, PÁKa, PÉK és más szavakban. KOP = tűz, PEN = FENN a HÁGÓn. A P hangcsoport – OPPE – az idecsÖPPEn, betOPPAn szóban érkezőt, lehUPPAn szóban megfáradt elhelyezkedőt jelent, akinek a szeme menten lekOPPAn. A P.N – N.P gyök: PeN – NeP, a PEN gyök FÉNYt jelent a PÉNtek, PÜNkösd szavakban. A PEN, FEN = FÉNY, a KOP FÉNYE FENN. Az ottani élet kezdetén, a hajók éjszakai tájékoztatására gyújtottak őrtüzet. Az NH hangcsoport – ENHÁ – jelen van a fENNHÉjázó szóban, amely magas szintet jelent. A H.G – G.H gyök: HáG – GeH, HÁGó, MAGaslat. A KOP FÉNYE FENN a HÁGÓN – KOP FENN HÁGÓN – KOP FÉNY HÁGÓN, KOPPENHÁGA. A város HOLMEN sziget HALMÁN terül el. A kikötőt, falut, várost valaha ősnyelvet beszélők alapították meg.
Hegyek: a fehér az ALaPszín. Hangváltásokkal: ALP, ALB, ALV, ALT, de l > p módosulattal APP is. Fordítva: PLA, BLA, VLA, TLA. Az ALPOK = fehérek, azaz havas (ősi: halvas) csúcsok, a fehér, hALVány színnel, hóval kapcsolatosak.
PIRENeusok, PIR, PÜR = tűz. TÜZes csúcsok, lehetett TŰZhányó, de a felkelő nap PÍRja, amely megvillan akár a PIRamis, PÜRamida, PIReneusok vagy a Mont BLAnc fehéren csillogó, ALB csúcsán.
Mont BLAnc, a fehér csúcs, BLA – ALB = fehér, hALVány.
Ugyanez az APPenninek, ALPenninek, AlPENNinek fehér, ALP csúcsok FENN. A PEN gyök fényt is jelent.
ALTÁJ, havas, fehér táj, vidék. Az URÁL, amely URALja a környéket, de amely az ÚRról és a hófehér csúcsról – AL – is kaphatta nevét.
HIMALÁJA – HIMA = hó, AL, ALÁ = fehér. CSOMolungma – csúcs, CSOMÓ = hegy, csúcs. A LUN – NUL gyök magasba NYÚLó, hosszú – LUN – út a magasba. A LUNG hangcsoport járást leíró szavak alkotóeleme: szálLONG, fLANGál, düLÖNGél stb. Ez a hegyre felfelé haladás módját leíró lehet. A GM páros a maGMa szóban a mélyről feltörő olvadék neve. Nincs kizárva, vulkáni eredetre is visszavezethető a hegyvonulat némely csúcsa.
GIBRALTÁR: GIB – BIG = nagy, IBRA = IBÉR, ALTÁR = oltár. A félszigetet előbb ősnyelvű IBÉR BRIt törzs BIRtokolta. Összevethetők a KELTA és IBÉR, ÉBER szavak, amelyek azonos gondolatiságot hordoznak. A valamire ráÉBREdő, KELő néptörzs. A GALLok, KELták büszke nép volt, elŐBBREvalónak tartották magukat minden más törzsnél. Az ősnyelven adott neve a nagyobb ivóedénynek GÖBre, gÖBRE – bögre. A nagy – BIG-GIB – szikla neve lehetett a napKELte jelzője, hiszen a csúcsán hamarabb látszott a napsugár PÍRja, akár a PIRének, PIRamisok (b > p) csúcsán. HóREB hegy sziklája is erről kapta nevét: ÉBREdés hegye. A hirtelen ÉBREsztett ember megREBben. A meghatározó B és R hangok jelen vannak. GIB = nagy, IBRA = ÉBREdés, OLTÁRa.
Folyók: MOLDVA, MOLDOVA: MOL – LOM = lágyan, lazán old, olt, szomjoltó, oldva, lazán. DOV – VOD = víz, mint VÁD, VEDer, VIDra. Hasonló az OLT folyó nevének jelentése: szomjOLTó, tűzOLTó.
VISZTULA: víztoló, visz, sodor, tiszta, tisztuló.
VALTAVA: VAL = völgy, ALTA = emelt, magaslat, hegyvidéki magaslati TAVA is képződhetett a forrás közelében: völgytava.
RAJNA, amely RÓNÁn átJÁRó. Kedvelt AJNÁrozott, mint a másik kettő: SZAJNA, MAJNA. A SZAJna kellemes, SZÁJnak jó, iható, a MAJna valószínű lágy vizű forrásáról kaphatta nevét.
DNYEPER: D.NY – NY.D gyök: DeNY – NYeD, DEN, DENY = víz, NYED, NEDv. P hangcsoport – EPE – ÁPA, PÜPÜ, néha APAdó víz. Sok helyen lÁPOs a környéke. PeR gyök: lePEReg, folyik.
DNYESZTER: SZT hangcsoport – ESZTE – vízOSZTÓ, ESZTEr, hasonló a Vaskapun aluli ISZTERhez, mint erESZTEr csatorna, víz leerESZTŐ, áradáskor ijESZTŐ, elvESZTŐ.
ISZApos, iSZAMOdó jellemzők épültek be a TISZA, a SZAMOSsok nevébe. Mindannyit szőke jelzővel említik a leírások.
A DRÁVA halad a RAVÁn, azaz ROVOtt útján, DROmján. Ez a D.R – R.D gyök: DaR – RaD bővítménye, amely gyök út jelentésű a stRADa, ROAD, RUTe, ROUTe szavakban is.
A SZÁVA az SZ-V – V.SZ gyökre épül: SZáV – VaSZ, és víz jelentést hordoz. A VISZtula is e gyökkel indul.
Lehet elemezni tovább: NÉVA nedv értelmű, a VOLGA, vol–foldogáló (v > f) foló, folyó. A DUNA dunnányi dús vizű, erről a szótárban. A PÓ, PIavé, PINA (fehérorosz) PI, PÜ = víz, de a NA gyök is víz: DuNA, MajNA, RajNA, SZajNA. POSZÁDA a PO = víz, SZÁDA = száj, nyílás, azaz POSZÁDA = vízfő.
Lehet folytatni: Prahova, Gyalom vize (Jalomica), Dombok vize (Dambovica), Arges, Szeret és mások. Mindannyi neve magyar nyelvű gyök-hangcsoport bontásban fejthető, érthető meg.
Városok:
OSZLÓ – valaha az odaérkező törzsek szétOSZLÓ helye.
BUKAREST – bokros, BOKOROS tavas, mocsaras helyen épültek a falu első házai.
RÓMA – kerített erődítmény, kaRÁMszerűen RÁMÁba zárt város. Az R.M –M.R gyök: RáM – MaR, a megMARadás helye.
PÁRIZS – a várost az állandóan PÁROZhatnék nőimádó trójai királyfi alapította, és saját nevén nevezte. Az alapító szabados életfelfogása korokon át jellemezte a város.
A többi nevek mondandója is mind ősnyelvi eredetű, és így magyar nyelven fejthetők meg.
Ugyanígy a baRANgolható, BARANGolható havasalföldi RÓNA, a BARAGÁN is. A havasalföldi TeleORMAN, az olasz TaORMINa egyféle ORMÁNság, talajszinti egyenetlenség.
Érdekes hasonlóság: ORMÁNság BARAnya megye része, TeleORMÁN a BARAgán folytatása a Duna mentén.
ITÁLIA ITALközi, vízközi föld, mint Etelköz. A VEZÚV, amely VEti a ZUVatot, vagy az ETNA, amely vET NAgyot, talán az első robbanást őrzi a név, de lehet víz értelmű is a NA gyök, hiszen vízbe ontja lávája egy részét.
KORZIKA – a névben a ZIK, SZIK gyök szintén SZÉK értelmű. KorZIKán szintén az erős családi kötődések hagyománya élt.
SZICÍLIA – SZIKULIA – SZÉKELYSÉG, az erős családi kötődés nyomai mai napig jelen vannak a térségben: FAMÍLIA – MAFILIA – MAFIA.
A dél olasz TaORMInát valaha szikulok, azaz székelyek alapították, TaORMIna, a székelyek által ORMÓs sziklákra épített város egy nagy térség, MESSINA része. PalERMÓ szintén.
Eredeti neve Zanklé (jelentése: kasza) volt, ami a város természetes kikötőjének alakjára utalt.
Egy leírásból: „Zanclét először a szikulok nevezték így, mivel a föld sarlóhoz hasonlít.”
Ősi nyelven CANK, CAKK, KECC = vág, helyenként magyarul ma is. A KASZA SZAKAszol (cakk), KECCEnt. Körös mozdulattal, mintegy fiCANKOLva vág.
MESSINA neve is érthető a tenger MESSZEségét kémlelő. A szóvégi NA = víz: MESSI NA. Ameddig a SZEM MESSZI ellát, NA, azaz víz.
CATANZARO neve eredhetett a székelyektől. A Földközi tenger sekély korszaka idején száraz lábbal átjárható volt az a rész. Lehetett egy ZÁRható, ZÁROs város, ahogy Erdélyben KOLOSvár KOLcsOSváros. Székely ezermesterek akkor is voltak. Az akkori ZÁRkészítők méltán voltak büszkék saját alkotásaikra, és ennek kapuira lehetett jellemző a jól KATTANva ZÁRÓ szerkezet. De ott van CÉFALU is, amely lehetett a hajdani csefálók, kézművesek telephelye.
Európa Ázsia minden nagyobb hegye, folyója, térsége a teremtés nyelvén érthető névre „hallgat”.
Ezeknek komolyabb elemzése az eljövendő idők feladata lesz.
Nem csodálkozunk, ha a görögök és a többi győztesek történelemírói nem említik Szicília eredeti lakói által hagyott nyomokat, hanem saját tetteikként, saját nyelvükön próbálják magyarázni.
Az utóbbi két évszázad történelmét is a győztesek hazudták tele saját javukra, dicstelen gazságaikat dicsőre mázolva. A Kárpát medence történelmét is teljesen átírják – saját dicsőségüket, nem létező történelmi erényeiket zengedezve – az újkori bitorlók. A nyelvészek telerakják szó- és néveredet hazugságokkal a szótárakat, s minden irományaikat.
Ám a hazugság utálatos, ragacsos máza alatt ott rejlik kitörölhetetlenül a való igazság, amely egyszer felszínre tör.