A földrajzi megnevezések a bizonyítékai egy nyelv ősi jelenlétére. Azon a nyelven adtak nevet, amely nyelvet az ideérkező letelepülők beszéltek. A nevek is módosultak idővel a nyelv módosulásával, ám az ősi gyökök megmaradtak, felismerhetőek, és mondanivalójuk is megfejthető komoly odafigyeléssel.
A földrészek: EURÓPA, ÁZSIA, AFRIKA az ősnyelven kaptak nevet és minden térségük, folyóik, hegyeik szintén. E földrésznevek elemzése a szótárban.
EURÓPA = JÓ ROPA. EU = jó, jó pora, finoman ROPPAnó röge, termőföldje volt.
ÁZSIA – az ÁZSI, ÁZSA hatalmas kiterjedés, nagy érték, szépség, e hangcsoport a mÁZSA, varÁZSOl, rÓZSA és más szavakban.
AFRIKA – gyönyörű vidék: az FR hangcsoport szépséget kifejező: sÁFRÁny, pÁFRÁny, cIFRA, AFROdité, NOFREtété, rEFRÉn, FRIzura és más szavakban. AfRIKA nevében is: AFRI = szép, üdítő FoRRás, RIK = gazdag KIRÁlyság. AfRIKA a földrészek úrnője. Nagyon szép földrész volt a sivatagosodás előtt.
A ma német ROSTOCK kikötővárost egykor az ősnyelvet beszélők alapították, nevének egyik értelme: rostokoló, azaz veszteglő hely.
Egy leírás szerint: „A város neve az ősszláv nyelvből származik. Rostock szláv jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”.
Legyen így, ha okos emberek mondják, hiszen minden név, megnevezés legkevesebb három névadó jellemzőn alapul. De ez a folyó ”kettéválás” is csak magyar bontásban magyarázható. Az ősnyelven a folyó egyik neve RÓ, lévén, hogy utat RÓ magának a RÓnán vagy szuROdok, szurdokvölgyben. A RÓ lehet RIASZTó, mert áRAdáskor RIOgásra ad okot (rio), új RAVÁsokat, utat RÓván, VERvén (river, rover) magának. Az OSZTás is magyar szó. Ketté OSZT – RÓ és OSZT, összevonva: RO-OSZT – ROSZT. A kerESZTeződés találkozás, az OSZTÓdás SZéTváló kerESZTEződés. ROSTOK, ROSZTOK, ma ROSTOCK.
STOCKHOLM is ROSTOCK nevéhez hasonló értelmű, közös vonás okán. Olyan helyek, ahol – kikötő lévén, esetenként kényszerűségből – várakozni, ROSTOKolni kellett, s közben elOSZTani az útra bocsátandó becsomagolt, beTOKolt HOLMit: RO-SZT-TOK, oSZT-TOK-HOLM. E helységneveket örökölték meg a későbbi letelepülők, de fogalmuk sincs, mit jelentenek.
A fenti zárjelben levő eredetre útmutatás a ROSTOK = pihenőnap értelemre, bizonyítást vár német nyelven, elfogadható magyarázattal hangonként, gyökönként német bontásban, alátámasztva a német vagy szláv nyelvekből több más szókapcsolattal, bokrosodással. https://hu.wikipedia.org/wiki/Rostock
A Kárpát medence minden térsége, hegyei, völgyei, folyói mind a teremtés nyelvén, ómagyar ősnyelven kapták nevüket, utólagosan módosult név a később betelepülő szláv, román nyelveken mind visszavezethetők a magyar nyelvbe. A Kárpátok összes folyóinak nevei, bármely oldalán levőket nézzük, mind ómagyar nyelven kaptak nevet, mivel magyar nyelvűek lakták a térséget évezredeken át.
Európa régi nagyobb helységeinek nevei is magyar bontásban érthetőek meg.
MADRID – MAD = emelt értelmű: MADár a légárba emelkedik. MADrid magas fennsíkon terül el. Európa egyik legmagasabban fekvő fővárosa. MadRID, viszonylag RIDeg az éghajlata: RID. Óspanyolul Magerit: magas és rit – rideg.
KOPPENHÁGA – KOP = tűz, PEN = FENN a HÁGÓn. Az ottani élet kezdetén, a hajók éjszakai tájékoztatására gyújtott őrtüzekről. A város HOLMEN sziget HALMÁN terül el. A kikötőt, falut, várost valaha ősnyelvet beszélők alapították meg.
Európa Ázsia minden nagyobb hegye, folyója, térsége a teremtés nyelvén érthető névre „hallgat”.
Hegyek: a fehér az ALaPszín. Hangváltásokkal: ALP, ALB, ALV, ALT, de l > p módosulattal APP is. Fordítva: PLA, BLA, VLA, TLA.
Az ALPOK = fehérek, azaz havas (ősi: halvas) csúcsok, a fehér, hALVány színnel, hóval kapcsolatosak.
PIRENeusok, PIR, PÜR = tűz. TÜZes csúcsok, lehetett TŰZhányó, de a felkelő nap PÍRja, amely megvillan akár a PIRamis, PÜRamida, PIReneusok vagy a Mont BLAnc fehéren csillogó, ALB csúcsán.
Mont BLAnc, a fehér csúcs, BLA – ALB = fehér, hALVány.
Ugyanez az APPenninek, ALPenninek, AlPENNinek fehér, ALP csúcsok FENN. A PEN gyök fényt is jelent.
ALTÁJ, havas, fehér táj, vidék. Az URÁL, amely URALja a környéket, de amely az ÚRról és a hófehér csúcsról – AL – is kaphatta nevét.
HIMALÁJA – HIMA = hó, AL, ALÁ = fehér. CSOMolungma – csúcs, CSOMÓ = hegy, csúcs.
A LUN – NUL gyök magasba NYÚLó, hosszú – LUN – út a magasba. A LUNG hangcsoport járást leíró szavak alkotóeleme: szálLONG, fLANGál, düLÖNGél stb. Ez a hegyre felfelé haladás módját leíró lehet.
GIBRALTÁR: GIB – BIG = nagy, IBRA = ibér, ALTÁR = oltár. A félszigetet előbb az IBÉRek BIRtokolták.
Folyók: MOLDVA, MOLDOVA: MOL – LOM = lágyan, lazán old, olt, szomjoltó, oldva, lazán. DOV – VOD = víz, mint VÁD, VEDer, VIDra. Hasonló az OLT folyó nevének jelentése: szomjOLTó, tűzOLTó.
VISZTULA: víztoló, visz, sodor, tiszta, tisztuló.
VALTAVA: VAL = völgy, ALTA = emelt, magaslat, hegyvidéki magaslati TAVA is képződhetett a forrás közelében: völgytava.
RAJNA, amely RÓNÁn átJÁRó. Kedvelt AJNÁrozott, mint a másik kettő: SZAJNA, MAJNA. A SZAJna kellemes, SZÁJnak jó, iható, a MAJna valószínű lágy vizű forrásáról kaphatta nevét.
DNYEPER: D.NY – NY.D gyök: DeNY – NYeD, DEN, DENY = víz, NYED, NEDv. P hangcsoport – EPE – ÁPA, PÜPÜ, néha APAdó víz. Sok helyen lÁPOs a környéke. PeR gyök: lePEReg, folyik.
DNYESZTER: SZT hangcsoport – ESZTE – vízOSZTÓ, ESZTEr, mint erESZTEr csatorna, víz leerESZTŐ, áradáskor ijESZTŐ, elvESZTŐ.
ISZApos, iSZAMOdó jellemzők épültek be a TISZA, a SZAMOSsok nevébe. Mindannyit szőke jelzővel említik a leírások.
A DRÁVA halad a RAVÁn, azaz ROVOtt útján, DROmján. Ez a D.R – R.D gyök: DaR – RaD bővítménye, amely gyök út jelentésű a stRADa, ROAD, RUTe, ROUTe szavakban is.
A SZÁVA az SZ-V – V.SZ gyökre épül: SZáV – VaSZ, és víz jelentést hordoz. A VISZtula is e gyökkel indul.
Lehet elemezni tovább: NÉVA nedv értelmű, a VOLGA foldogáló (v > f) foló, folyó. A DUNA dunnányi dús vizű, erről a szótárban. A PINA pi, pü = víz, de a na gyök is víz. POSZÁDA a po = víz, szád, száda = száj, nyílás, azaz vízfő.
Lehet folytatni: Prahova, Gyalom vize (Jalomica), Dombok vize (Dambovica), Arges, Szeret és mások. Mindannyi neve magyar nyelvű gyök-hangcsoport bontásban fejthető, érthető meg.
Városok: Osló, Bukarest, Róma, Párizs és mások neveinek mondandója is mind ősnyelvi eredetű, és így magyar nyelven fejthetők meg.
Ugyanígy a baRANgolható, BARANGolható havasalföldi RÓNA, a BARAGÁN is. A havasalföldi TeleORMAN, az olasz TaORMINa egyféle ORMÁNság, talajszinti egyenetlenség.
Érdekes hasonlóság: ORMÁNság BARAnya megye része, TeleORMÁN a BARAgán folytatása a Duna mentén.
ITÁLIA ITALközi, vízközi föld, mint Etelköz. A VEZÚV, amely VEti a ZUVatot, vagy az ETNA, amely vET NAgyot, talán az első robbanást őrzi a név, de lehet víz értelmű is a NA gyök, hiszen vízbe ontja lávája egy részét.
SZICÍLIA – SZIKULIA – SZÉKELYSÉG, az erős családi kötődés nyomai mai napig jelen vannak a térségben: FAMÍLIA – MAFILIA – MAFIA.
A dél olasz TaORMInát valaha szikulok, azaz székelyek alapították, TaORMIna, a székelyek által ORMÓs sziklákra épített város egy nagy térség, MESSINA része. PalERMÓ szintén.
Eredeti neve Zanklé (jelentése: kasza) volt, ami a város természetes kikötőjének alakjára utalt.
Egy leírásból: „Zanclét először a szikulok nevezték így, mivel a föld sarlóhoz hasonlít.”
Ősi nyelven CANK, CAKK, KECC = vág, helyenként magyarul ma is. A KASZA SZAKAszol (cakk), KECCEnt. Körös mozdulattal, mintegy fiCANKOLva vág.
MESSINA neve is érthető a tenger MESSZEségét kémlelő. A szóvégi NA = víz: MESSI NA. Ameddig a SZEM MESSZI ellát, NA, azaz víz.
CATANZARO neve eredhetett a székelyektől. A Földközi tenger sekély korszaka idején száraz lábbal átjárható volt az a rész. Lehetett egy ZÁRható, ZÁROs város, ahogy Erdélyben KOLOSvár KOLcsOSváros.
Székely ezermesterek akkor is voltak. Az akkori ZÁRkészítők méltán voltak büszkék saját alkotásaikra, és ennek kapuira lehetett jellemző a jól KATTANva ZÁRÓ szerkezet. De ott van CÉFALU is, amely lehetett a hajdani csefálók, kézművesek telephelye.
Ezeknek komolyabb elemzése az eljövendő idők feladata lesz.
Nem csodálkozunk, ha a görögök és a többi győztesek történelemírói nem említik az eredeti lakók által hagyott nyomokat, hanem saját tetteikként, saját nyelvükön próbálják magyarázni.
Az utóbbi két évszázad történelmét is a győztesek hazudták tele saját javukra, dicstelen gazságaikat dicsőre mázolva. A Kárpát medence történelmét is teljesen átírják – saját dicsőségüket, nem létező történelmi erényeiket zengedezve – az újkori bitorlók. A nyelvészek telerakják szó- és néveredet hazugságokkal a szótárakat, s minden irományaikat. Ám a hazugság máza alatt ott rejlik kitörölhetetlenül a való igazság, amely egyszer felszínre tör.