FLAMINGÓ – Hosszú nyakú és lábú, rózsaszín tollazatú gázlómadár. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: flamand] A FLAMINGÓ az F.L – L.F alvógyökből indul: FaL – LeF. Táplálkozási módja is lehet egyik névadó jellemzője. A sekély vízben előrehaladva, csőrét tolva, mintegy FALja a vizet, amelyet aztán dugattyúként működő nyelvével kiLEFetyel, miközben a csőrében levő finom szűrőlapokon, kiszűri az apró állatokat. Egy másik névadó – tetszetős karcsú, magas, rózsaszínű vagy LÁNgszínű madárról lévén szó – a fényjelenség észlelés ösztöni LÁ ősgyökének a rámutató ÍM ősgyökkel való összeolvadásából kialakuló LÁM gyökszó, s ezért van jelen a névben az IN kellemi gyök. A magas lábakon vízben gázoló madár a repüléshez készülve, a vízen taposva szerez lendületet a felrepüléshez. Valószínű ez az INGÓ állapot képe jelenik meg a nevében. Hiába próbálkoznak bármiféle magyarázattal különböző szótárakban, hogy spanyol, flamand stb. eredetű. A madár már az első emberek által nevet kapott az akkor beszélt egyetlen nyelven – az ősnyelven, ősmag-nyelven, ősmag(yar)-nyelven – fő jellemzői nyomán.