FERTÁLY – Valaminek a negyede. [bérnyelvész: német]
A FERTÁLY szó az F.R – R.F gyök bővítménye: FeR – ReF. . A FER gyök, a FERTÁLY – negyed szót meglehet, hogy a német nyelv is használja, de minden része: kezdő-, befejező gyökei, tengelye ősnyelvi elem.
FER = erő, a REF, annak kifejtése. Népies kifejezésként még él a ráRÖFenünk, s hamar végzünk. A RÁF szóban viszont keret értelmű. E szóban a FER gyök NÉGY jelentést hordoz. Ősnyelven, de székely értelmezésben ma is a NÉGYel szó, teljes ERŐbedobással, FERrel végzett munkát jelent.
Az RT hangcsoport – ERTÁ – is magyar eredetet bizonyít. A fERTÁly az ÉRTÉkek mÉRTÉkek közé sorolható. Hasonló a bIRTOk vagy pORTÉka, tARTAlma, mÉRTÉke, ÉRTÉke. A tÖRTÉnelem időmÉRTÉke. A fERTÁly kURTÁbb mÉRTÉkű, ÉRTÉkű az egésznél, annak negyede. A bemerítéses térfogatmérés, a bemÁRTÁs is mÉRTÉkvétel, amelyből kiszámítható: mennyi annak fERTÁlya, negyedrésze.
Az R.T – T.R gyök: TéR – RéT. A TÉR, TÉRfogat szavakban TARtalmat sejtet, a négyfelé osztott maTÉRia (anyag), TÉR, RÉT egynegyed része
A munka másik neve NÉGYelés. A megélhetésért FURtonFÚRt, (négyennégy), TETTRE készen PATTanni, KATTanni kellett, CSÜTölni, CSATTogtatni FERrel (erővel). Nem véletlen, a hét negyedik napjának neve: CSÜTörtök, azaz negyedik – CSÜTölő, TÖRő, TÁKoló, TÖKölő nap: CSÜTÖRTÁK, CSÜTÖRTÖK.
Ebből következtethető, hogy az ősnyelvben a NÉGY fogalmára több kifejezés élt, ezek egyike a FER.
Szabó Szilvia: Az írás tükrében című tanulmányában írja: „[…] a négyes a cselekvés, a munka száma.”
A NÉGY fontos szám volt már a kezdetek idején.
NÉGY isteni fő tulajdonság, NÉGY égtáj, NÉGY évszak, NÉGY őselem, a NÉGY végtag, a NÉGY ponton támaszkodás biztonsága stb.
A NÉGYes számnak a családra vonatkozó jelentései annak NÉGYtagúvá válásakor alakultak ki. Előbb apa (egy), anya (másod), harmat (hármad) s né, még egy (négyed), NÉGY. Később a NÉGY testvér.
Ettől kezdődően többet kellett NÉGYelni. NÉGY részre osztottak mindent testvériesen. Van egy KÖR (ráf), amely osztható NÉGY felé: kör-oszt – kereszt, ezek KERbe, FERbe vágott, TÁJt részek (táj = vág), és mindenki kiKARISZTolta az övét.
A két egymást metsző KERESZT* alakú vonalnak nem volt más jelentése a kezdetetekkor csak a szükségesek: a munka, élethely, élelem stb. NÉGYfelé osztása. Tehát a KERESZTnek semmilyen rejtélyes, rituális jelentése nem volt és nincs, csak az igazságos négyfelé osztás, a FERbe, négybe TÁJás, vágás a FERTÁLY.
Az alapvető dolgok felismerésének egy fontos pillanata volt. Mindenki hozzáteszi az ERŐt a saját osztott RÉSZén, SZERén, és FERrel (erővel) tettre, pattan, kattan, csattan, csütöl.
Az már tudott, hogy az F hang, a vele épülő gyökök a magyar nyelvben olyan kifejezéseket indítanak, amelyek teremtői ERőt, embERi alkotó ERőkifejtést, rejtenek: FIReg, FORog, FÚR, FÁRad stb. A munka, NÉGYelés = kiFEjtett ERő, Fokozott teremtőERő, FERő, általa RÉSZt nyERő.
A szóvégi T.J – J.T gyök: TáJ – JuT, ferTÁJ. TÁJ ősi nyelven VÁG jelentésű.
A TÁJ akkora, amennyit a szem kiVÁG előtte levő térből. Belátja a TÁJat. KiTÁJja a saJÁT kedvelt részét belőle, amennyi látványként JUT neki. A TA ősgyök cselekvés értelmű. A TAKács TAKarót TÁKolt, a TAJkoló TAJlér felszabta ruhának.
Az utódnyelvek ma is így nevezik a szőtt anyagot: TEKsztil (textil). Az angol nyelv ezt a szót őrizte meg a szabó megnevezésére: TAIlor, a francia: TAIleur. A román nyelvben TAIe (táje) = vág. A TÁJfun = vágószél.
Akkor mi a FERTÁLY? FERbe TÁJt, azaz NÉGYbe VÁGott.
A szó ősnyelven született, minden eleme magyarul csengő, és érthető.
A helyes írásmód FERTÁJ lenne.
RT – TR értelmi kapcsolat: a feRTály a négyréTRe tüRT lap egy része.
A fentiekből arra lehet következtetni, hogy az ősnyelvben a NÉGY számnévnek több neve volt.
Ilyenek a FURtonFÚRt munkára serkentő, FERre, TETTre, PATTra, pattanni, KATTra, kattanni, CSATTra csattanni, CSÜTölni, és a ma is élő NÉGYelni felszólító szavak. A FURTonFURT, azaz négyen-négyel kifejezés is.
A NÉGY számnév ősi megnevezései választ adtak néhány kérdésre.
A FERTÁLY szó magyarázatán kívül megmutatták, honnan erednek az utódnyelvek NÉGY jelentésű szavai! Az ősnyelvből örökölték, jelen vannak azokban, persze módosult alakban, azon nyelvek hangzástörvényei szerint. Ilyenek: FOUR, TETRA, PATRU, QUATRO, CSETIRE és talán még mások.
——————————–
/*/ A kereszt – s minden más bonyolult, szabályos rajzolat – rejtélyes, ködös, homályos titokzatosságba öltöztetése, lassan, fokozatosan megjelenő, egyszerű, jóhiszemű emberek hiszékenységét együgyűségét kihasználó, bőrükön élő, gazdagodó csalók színre lépésével kezdődött.
———————————————————————————–
KERESZT – Egymást merőlegesen metsző két rövid vonal. [bérnyelvész: szláv < germán < görög]
A KERESZT szó K.R – R.K gyökből ered: KeR – ReK. A KEReszt négyfelé osztja a KÖRt, elREKeszt, elkülönít négy kisebb térséget.
KeReSZT – ReKeSZT hangváz: K-R-SZ-T – R-K-SZ-T.
A KERESZT egy SZERKESZTett síkmértani idom.
KeReSZT – SZeRKeSZT hangváz: K-R-SZ-T – SZ-R-K-SZ-T.
A KERESZT szó és jel ősnyelvi eredetű, jóval a nyelvek szétválása előtti időből. KERESZT = KÖR OSZTva. A KEReszt a KÖR rajzolatának megszületése után nem sokkal, oSZTóvonalként jelent meg. A KÖR OSZTásai a családlétszám növekedésének következménye. Előbb három-, majd négyfelé.
A KÖR FERbe (négyfelé) TÁJva, azaz VÁGva, létrejön négy FERTÁJ.
Továbbá öt, hatfelé, s így tovább. A KÖR a kezdetek idején a családot szemléltette (családi kör), és a körbe helyezett élelmet annyi felé osztották, ahány családtag volt. Ez talán az első tucatig működött.
A KERESZTben a kezdetnél nem volt semmilyen rejtélyesség (misztikum). Semmiképp nem lehetett hitnézeti különbséget jelölő, vagy imádati jelkép. Az első KERESZTet a család négytagúvá válásakor rajzolták a KÖRbe, és az élelem elosztásról szólt a mindenkinek egyformán alapelv szerint. A pontos elosztás a szeretet jele volt, akiket SZERETEK, azoknak jussát nem rövidítem meg.
KeReSZT – SZeReTeK hangváz: K-R-SZ-T – SZ-R-T-K.
Tehát a KERESZT mögötti alapgondolat: az áldások egyenlő, igazságos elosztása. Az ősi, KERESZTtel osztott kör ezt jelképezte, és ezért várta oly sok ember már az ősiségben – Jézus Földre jövetele előtt – a KERESZTES, KRISZTUS megjelenését, aki igazságot tesz, megváltja az emberiséget a gonosz hatalmából, és egyenlően osztja el a javakat. Ezért mondta Péter Jézus kérdésére azt a választ: Te vagy a KRISZTUS, az élő isten fia.
KeReSZTeS – KRiSZTuS hangváz K-R-SZ-T-S – K-R-SZ-T-S.
Ez volt a titok, a hitetlenek elől elREKESZTett SZEKRÉT, amelyet csak a kiválasztott Péter ismert fel elsőként.
KeReSZT – ReKeSZT – SZeKRéT hangváz: K-R-SZ-T – R-K-SZ-T – SZ-K-R-T.
Az R hangcsoport – ERE – a kEREszt a kEREk, kÖRÖs téridom felosztásának EREzete.
Az R.SZ – SZ.R gyök: ReSZ – SZeR is a RÉSZről szól a SZER alapján, a juss SZERént.
Az SZT hangcsoport – ESZTE – jelzi, a kerESZT körOSZTÓ. A megOSZTÁst, illESZTÉst írja le magyarul, és többnyire az OSZTAndó élelmiszerhez kötődik: a gabonakerESZTEk, gabonaASZTAg, ASZTAl, a mállASZTÓ, lISZTEt őrlő malom, a tÉSZTÁt dagASZTÓ asszony, a szeretett ESZTEr. Ennek fontossága okán maradt meg a négyfelé OSZTÁs vonalaiban.
Az SZT páros, mint SZ.T – T.SZ gyök: SZéT – TeSZ hangjaival alkotható SZÉT szó is elválaSZTásra utaló. A SZÍT főleg következményeiben ugyanezt a jelenséget írja le (megosztás) a rossz értelmi oldalon. A SZŐTTes szóban a KERESZT gondolata is benne van, hisz a szálakat KERESZTbe TESZik. KERESZTben fektetve alkotják meg a poSZTót, váSZnaT, és a többi szövevényt*.
A KereszT szóban a KöTés értelem is jelen van, mert minden KöTés, fonalKereszTezés. Így válhatott jelképévé a KERESZT különböző SZEREKnek, SZEREmóniáknak, SZERződésKöTéseknek, akár vérSZERződéseknek is.
Az iparban is, főleg az építészetben rengeteg KERESZTezett kötésű SZERKESZTett SZERKEZET van. Az építmények is sok-sok kisebb KERESZTbe helyezett RÉSZEKből SZeRKeSZTett SZERKEZETekből állnak.
KeReSZT – SZeRKeZeT hangváz: K-R-SZ-T – SZ-R-K-Z-T.
A KERESZT RÉSZEKET tartalmaz.
KeReSZT – RéSZeKeT hangváz: K-R-SZ-T – R-SZ-K-T.
„Ez az ő KERESZTje” szólás már régen Krisztus előtti. Az ember minden jelképes életút KERESZTeződése egy komoly próbatétel volt és maradt, mert itt döntéskényszerbe kerül. Ilyenkor különböző megoldásokat, eszközöket, ősi nyelven SZEREKET alkalmaz a buktatók átlépésére, és bizony RESZKET is a sikerért.
KeReSZT – SZeReKeT – ReSZKeT hangváz: K-R-SZ-T – SZ-R-K-T – R-SZ-K-T.
Már az ősiségben megjelentek a népet misztikumokkal rémítgetők, akik különböző jelképek védő, bűnoldozó erejét vitték be a néptudatba. A szláv, germán, görög nyelvek az ősnyelvből örökölték a szót.
SZT – TSZ értelmi kapcsolat: a kereSZT két egymást merőlegesen meTSZő vonal által képzett ábra.
———————
/*/ Az emberi élet is egy szövevény. Egymás útjait KERESZTezve találkozunk, és jó esetben e KERESZTeződésből szövődnek, kötődnek életünk legszebb tarka, mintás szövevényei, amelyekért érdemes élni. Az emberi történelemben azonban több volt a tragikus következményekkel járó KERESZTeződés, amely minden addigi szép mintájú emberi szövevényt tönkretett.