FENYŐ – A nyitvatermők törzsébe tartozó tűlevelű örökzöld fa. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A FENYŐ magasra FElNYŐ, FÉNYre törŐ. A FENYŐ NYÍlhegyszerűen tör FENti irányba, a FÉNY irányába. A szómegfordított alakja: NYŐFE – NŐ FEl, FA NŐ, FELNŐ. A FENYŐ neve jellemzőiből alakult ki.