FEMININ – Nőies. Női jelleget mutató. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A FEMININ az F.M – M.F gyökből induló szó: FeM – MeF, FeN – NeF (f > p: nep, nép). Az M és N hangok a nőiség kifejező hangjai, és bármikor válthatják egymást. A FEN gyök nőiségi értelme: FENség, azaz FÉNY, de különleges fuvallat is, két áramlat: villanó és suhanó. Az ősmag(yar)-nyelvi eredet bizonyítható, hiszen az EM gyök nőt jelent a mindkét nemet tömören kifejező EM-ber szóban. Az EMessége alatt magzatának terhét EMelő, majd megszült csEMetéjét EMlőiből EMető. Ő a FEM, a NŐ. A FEM gyökben van még több érdekes vonás, az F hang, a Feszes (ferős, forca, forte) erő hangja, amelynek benne kellett lennie az ősmag(yar)-nyelvi szóban is, ha az asszonyi tűrőképességet akarta kifejezni szóban. A FérFiből vétetett az asszony (fem). Az M hang értelme körüllengi az anyaság szerepének mozzanatait. A kicsi ösztöni m-m-m hangjai, a ma-ma-ma ősgyökök, az anyuka, a MAMI iránti szeretetét jelzik alaphangon. Az EME, nyáMI, (a-nyámi, anyá-mi), MINden az anyukától, mert MElle az EM forrása, öle a kellEM ágya, és ő a pillanatnyi MINdenség a kicsi számára. A FEM – FÉM – FÉN – FÉNY, ez az igazi nő(!), akinek küllEMe, kellEMe, bája, valóban olyan FENséges FÉNY az igazi(!) férfi életében, amely bearanyozza azt. A kellEMI IN gyök vitathatatlan ősmag(yar)-nyelvi eredetet jelent. Ez a legerősebb érv, mint azonosító. A nő az EMber (pár) fINomabb oldala, kellEMes jellEMzői: csINos, csINtalan, kedvesen INcselkedő, a férfi kellEMI INgereit felfokozó, így számára meghaladhatatlan értékű kINcs. Az IN gyök ősmag(yar)-nyelvi eredetét bizonyítja, hogy a női nEMI szerv nevében is jelen van: pINa.
A FEMININ kétszer is tartalmazza az IN értelemadó kellEMI gyökszót. A FEM gyök még mást is mond: A FÉM FÉNYes, erős anyag, az igazi nő erős anya, ragyogó FÉNYe a családnak. Az F > P váltással a fordított NEF > NEP gyök egyik értelme: az igazi nő (nem dívára gondolok) ünNEPi ajándék a férfi számára. A másik: a FEM, FEN, azaz a NŐ: NÉPek anyja. A FEMININ szót felbontani értelmes elemekre, azokra magyarázatot adni csak az ősnyelv egyedüli egyenes ágú örökösén, a mai magyar nyelven lehet. Az utódnyelvek csak a szót örökölték meg, szóalkotó elemeinek értelmét, magyarázatát nem ismerik.
FÉRFI – Hímnemű felnőtt személy. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A FÉRFI az F.R – R.F gyök bővítménye: FéR – RéF (f > s: rés). A FÉRFI az emBER hímnemű fele. A FÉR, FER erőt jelent (a vas neve: ferős). Az EM-BER egyik fele az EM, a nő, a másik a BER, a FÉRFI. A házasság két FÉL szoros egysége: egyik oldala a FELeség, a másik a FÉLFI. Nem lehetetlen, hogy ez alakban is használatban volt a megnevezés az ősmag(yar)-nyelvben, hiszen ismeretes az erős R hang válthatósága a leglágyabb hangokkal. Hogy melyekkel, azt a selypítő kisgyerek megfigyelésével lehet legkönnyebben megállapítani. Ezek a L, J, H hangok. A FIÚt a nő teszi FÉRFIvé. Akkor lesz FÉRFIÚ, amikor beFÉR egy nő kegyeibe olyannyira, hogy testébe is beFÉRést, beféRÉSt enged számára. Az RF páros jelen van a cseRFel, fuRFang szavakban. A FÉRFI udvarláskor sokat cseRFel, beszél, valaha régen háRFán zenélve szórakoztatta a nőt. Minden időkben minden fuRFangot kieszelt, kieszel, amivel figyelmét lekötheti. Az RF páros itt R.F – F.R alvógyök: FoR – RéF (f > s: rés), a FÉRFI gondolatai állandóan a nő körül FORognak, és ha teheti ő is a nő körül FIReg-FORog. A FÉRfi alkatából, élettani szerepéből adódik, hogy beFÉRkőzik nője kegyeibe, érzelmi életébe, burkába.
FÉRJ – Férfi házastárs. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A FÉRJ az F.R – R.F gyök bővítménye: FéR – RéF (f > s: rés). A FEl irány, magasság, nagyság, ERő, FER, (innen a ferős azaz a vas ősi neve) amelyből a FÉRfi, FÉRJ. Az RJ páros az eRJed, geRJed tengelyhangzója. A könnyen ERJedő, gERJedő férfierő, a belső, külső FESZültség, FESZesség állandó készenlétét is jelenti. E könnyen beinduló (nemi) gERJedés jellemzi a FÉRfit. A FÉRfi –, ha FÉRfi – állandó készenlétben van. A FÉRJnek családfői – erőt sugárzó, oltalmazó – szerepében be kell FÉRkőzzön, FÉRJen felesége szívébe, kegyeibe. Fizikailag az ölébe, testébe is be kell FÉRJen (rés). Ez teremtői akarat nyomán ösztöni erőként rejlik benne, nemzői szerepének betöltése végett. A magyar nyelv apró részletekig tartalmazza ezeket!
Amikor teljességében kibontok egy fogalmi háttért, nem a kaján érzékiség vezet, hanem a mondanivaló teljes bizonyítása a célom. Ebbe a nemiség is beletartozik. Tehát ne vegye malackodásnak senki.