Szín- és nyelvcsomag
FEHÉR – Olyan színű, mint amilyen a tiszta hó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A FEHÉRség fogalmának régi megnevezésében is jelen volt a légies könnyed, a felszálló leheletet idéző H hang:
HALVány. Könnyed akár a felHő. A fa, fá, fe, fé, fi, fo, fő, fű stb. gyöksor, széles körű, nagy terítésű szóbokor ősgyöke, mely szóbokor kifejezéseinek alapvető jellemzői közt a FŐ teremtői erőhöz kötődés is jelen van. A FEHÉR a FÉNY szóból eredő: FÉNY = FEHÉR. Két teljes (abszolút) szín van. A FEHÉR az első a színek közt, azaz ÉLszín. A név FEÉL vagyis ELső, ÉLen levő. A könnyedséget jelölendő, tengelyébe bekerült az alig hallható H hang. A másik tejes (abszolút) szín szintén FE. Ez a második, KETTEdik: FE-KETE. (Tulajdonképpen a fekete nem is szín, hanem a fény és színek teljes hiánya, a tökéletes vakság.) A FEHÉR, a színek összessége, oly SZÍNCSOMAG, amelyből a többi kibontható. Ennek teremtői szétrobbantásából jöttek létre a többi színek. Titkát csak némileg nyitja meg a prizma fénytörése. Kissé fellebbenti a fátylat a titokról, de vissza is takarja. Csak azt mutatja meg, ahonnan, ahogyan indulhatott. Hasonlít a folyadékban előhívott fényképhez, de amelyet, ha nem rögzítünk, eltűnik. Tudjuk, hogy a FEHÉRből van a többi szín, ám rögzítés módjáról – ahogyan létrejött a természetnek az embert körülvevő csodálatos színes világa –, nem tudunk semmit. Semmit! Az teremtői tett! Amikor szó kerül arról, hogy az ŐSMAG(yar)-nyelvből alakult ki a világ összes többi nyelve, sokan hozzák fel ellenérvként, hogy akkor miért nem hasonlít egyik sem rá?! Nos, a FEHÉR színre hasonlítanak a többiek?! Pedig belőle valók! Egyetlen szín van: a FEHÉR. Egyetlen nyelv van: az ŐSMAG(yar)-nyelv! Amint a FEHÉR szín SZÍNCSOMAG, úgy az ŐSMAG(yar)-nyelv NYELVCSOMAG, melyből az összes többi kibomlott.