FAVORIT – Kegyelt, kedvenc. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: olasz] A FAVORIT az F.V – V.F gyök: FaV – VáF A FAV gyök az F > P váltással lesz érthetőbb. A PAV, PÁV védőernyőt jelent. Ilyen a PÁVA kiterjesztett farktollazata, amellyel kedvelt tyúkjait igyekszik eltakarni, védeni. A VÁPa hajlatot, völgyet jelent, amely szintén takaró, védő. Az ORI, amely értelemadó hangnyaláb a magyar bORÍt, bátORÍt és más szavakban szintén védelmet jelent bizonyos kedvelt személyek számára hábORÍtás ellen. A FAVORIT valakinek a kedvence, kegyence, féltve óvott, védett személy. Az érdekesség az, hogy míg a FAVORIT szót az olasz nyelvből kaptuk, a favorizál szót már franciáktól vettük a MÉKSZ szerint. Ám mindkét szó, bizonyíthatóan ősmag(yar)-nyelvi elemekből épül fel.
FAZÉK – Átmérőjénél magasabb kétfülű hengeres főzőedény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A FAZÉK szó az F.Z – Z.F gyökből indul: FaZ – ZaF. A szó a FŐZéssel van kapcsolatban, de csak a magyar nyelvből tudható meg, hogy FA volt az anyaga, de az is, hogy leves, azaz sZAFtos (z > sz zöngés > zöngétlen) anyagot készítenek benne. Aki FŐZni akar, annak FAZÉKra van szüksége és FÁt keres, azaz FÁZnia kell. Minden edény FÁból és KÉZzel (kéz – zék) készült az elején. Székelyföldön helyenként FAZAK a neve. Etruszk nyelven FASE – FAZÉK, amelyből az olasz VASO, VASI, román VAS, francia VASE szavak kialakultak. A hajónak is VAS (vász) a neve, de az utódnyelveken nem fejthető meg. Mi viszont tudjuk, hogy SÁVokra vágott FÁból, azaz deszkából készült. Ám ezt a VAS (vász) szóból csak mi olvassuk ki, mivel mi tudjuk, hogy a magyar nyelvben minden gyökszó fordítható, és használni kell a rokonhangzók válthatósági lehetőségeit! A FAZÉKban, FAedényben viZet tartottak és forró kővel főZtek, amelyet bele ZAKkantottak, ZÖKkentettek a faZÉKba. Erről a köveszt.címszónál. A FŐZéshez víZ kell, a Z hang az íZet is jelentette, amely a FAZÉKban főtt ételt jellemezte. Amikor megjelent az agyagedény, akkorra a FAZÉK szó meghonosodott, és megkülönböztetésként adták a cserépFAZÉK nevet. A FAZEKat készítő ember FAZEKAS maradt, holott ma már agyagosnak, cserepesnek, vasasnak, üvegesnek kellene mondani. Ám a megnevezés őrzi az első alapanyag, a FA nevét.
FÁZIK – Hidegtől kellemetlen testi érzése van. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A FÁZIK szó F.Z – Z.F gyökbővítmény: FáZ – ZeF (z > c: cef). Ez a szó kakukktojás a hidegérzet többi szavai közt. Értelmét Kiss Dénes fejtette meg (Kiss Dénes: Aki fázik, fát keres). Amikor az ember hideget érzett, tudta, hogy tüzet kell gyújtania, mert dideregni CEFet érzés. A tűzhöz FÁra volt szüksége, így elment FÁt gyűjteni. Amikor volt már száraz FÁja, akkor vett két száraz FÁt, amelyeket addig dörzsölt össze, ameddig lángot fogott. Vagy egy lyukban forgatta gyorsan, és ott hevült tüzesre. Ezt a FÁval foglalkozást – amely a hideg beálltával együtt járó látvány, jelenség lett – tehát a tűz előkészítését nevezték előbb FÁZÁSnak, később már azt a látványt, hogy valaki FÁval foglalkozott, a hideg érzetével azonosították – FÁZIK. Még ma is él Erdővidéken az a mondás: Aki fázik, fogjon fát. Ehhez hasonló az ázik és a néz szavak keletkezése.