FABRIKÁL, FABULA

FABRIKÁL – Aprólékos munkával készít valamit. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A FABRIKÁL szó a F.B – B.F gyök bővítménye: FaB – BaF, és két ősgyök összevont alakja: FA AB. Az ősmag(yar)-nyelv által használt elemekből áll. Az F hang, a teremtői alkotóerő kifejező hangja (forte, forca). A FA ősgyök jelenléte cselekvésre utal, és az alKotót, a Tényezőt is jelöli a FAKTor szóban. A KT páros a legKeményebb K és a paTTanó T párosa. A diktál, iktat, kukta, laktat, lüktet, oktat, szoktat, szöktet szavakban is mutatja jellemzőit. A FA, AB (kerek) összevont gyökként jelen van a FABrikál (latin: fabricare) szóban. Az AB, ÁBrázat, kép. Valamit alKoTni a saját képre, annak hasonlatosságára. Isten az embert a maga képére, hasonlatosságára alKoTta. A BR hangcsoport – ABRI – kulcs a keveredő, kavarodó alakzatok, színek, mozgás leírására. Ilyenek a zEBRA (kevert szín), kOBRA (rajzolat a nyakán), bABRÁl (összevissza kézmozgás) és mások. Aki fABRIkál, valamilyen ÁBRÁt készít, lehet épp egy szOBROt vagy IBRIket. Ezen felül az IBRIk esetében tartalommal tölthetőséget jelent (bor). A BR páros itt alvó B.R – R.B gyök: BoR – RoB. Az ember a Földön mindent a maga képére (ábrázat), hasonlatosságára alkotott, hogy hasznát vehesse. A szépet szeretők csodálatos műalkotásokat – olyan az ő képük, és ÁBRÁik ahhoz hasonlók. A gyilkos hajlamúak fegyvereket, s ahogy önzésük növekedett, romlottak erkölcsileg – egyre hatékonyabbakat. A legaljasabbak már tömegpusztító fegyvereket. Az ő képük (ábra) azt tükrözi vissza, leRÍ róluk. A RIK gyök tartalmazza az eRőt jelentő R hangot (riktol, innen a német abricht). A RIKtolás KIRívóan szépre, jóra alakítás, javítás, nevelés. A köznyelvben ma is elhangzik, ha valami szépre, jóra siKERült: KIRály! A fabRIKál, RIKtol szavakban jelen levő RIK gyök erőteljességet is kifejez. Példaként a RIKolt, erős kiáltás, RÍKító szín, vagy a párját RÍKító különleges érték. A K hangcsoport – IKÁ – aki fabrIKÁl, az AKArati tettEKEt hajt végre, valószínű, ÉKEs ábrÁKAt tÁKOl, készít. Az IK ősgyök emberi vonatkozásban jelenti a személyt is, AKI alkot. A kérdésben a felelet: KI vagy? IK vagyok, aKI itt IKlatok, fabrIKálok. Én egy IK vagyok, te más IK vagy. Sokasodás jelölője is: IKer, IKra, tízedIK, sokadIK, tehát a fabrIKál szóban a sorozat értelme is jelen van. A FABRIKÁL szót a latinutód nyelveken kívül más nyelvek is megörökölték. Így ha magyarul valaki azt mondja: FABRIKÁL, nem megy ki a magyar nyelvi gyökterületről, hiszen négy összevont ősmag(yar)-nyelvi ősgyök: FA, AB, R, IK. A CzF Szótár szerint: „A művelt nyelvből már kiavult, helyette lásd: GYÁR.” Meglehet, hogy Kazinczy előtt még közhasználatban volt ez az ősi magyar szó. Bár mára kissé idegenül hangzó, mégis az ősmag(yar)-nyelv része volt, s  a fentiek ismeretében vissza is hozhatnánk közhasználatba. Rájöttem, hogy bár vannak erre szavaink, de egyik sem fejezi ki, nem adja vissza a FABRIKÁL mondandóját, légkörét. Ugyanis a kisgyerek lételeme a FABula (a mese egyik ősi neve), amely képzelőerejét növeli. A másIK a jáTÉK. A kisgyerek jáTÉKkal tanul TÉKolni, TÁKolni, azaz dolgozni. A kisgyerek nem gyárt, nem termel stb. A kisgyerek alkot, szerkeszt a maga módján, saját képessége szerint, s amit készít, azt  RIKtolja, finomítja – egy szóval: FABRIKÁL. Mindig ezt a szót használta nagyanyám, amikor a fásszínben fúrtam-faragtam: Mit FABRIKÁLsz? Mert az eldugott Erdővidéken –, és talán máshol is – még élt e szó akkor.  

FABULA – Tanítói célzatú állatmese. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A FA a FAktor – tényező ősgyöke itt a mesélőre vonatkozik. A FAB gyök AB ősgyöke, az AB – kerek: ábra, habar, kavarog stb. A FABULA az ősiségben nem kizárólagosan állatmese. A FABULÁzás – oktató történet, elbeszélés FABrikálása –, amely a képzeletben élénk képsorok, ÁBrák létrejöttét, elmében kivetíthető elvont ÁBrázolást, végső tanULság levonását teszi lehetővé. A B.L – L.B gyök: BuL – LuB (bil – lib, b > v: vil), a mese VILágában, a VALótól elvont LIBegés bizonyos dolgok megVILágítása céljából. A latin nyelv a kialakulásakor megörökölte, hátrahagyva fióknyelveinek is, bár sem a FA, AB sem a BUL gyök értelmét nem ismerik. A mély U hang jelentését sem, amely a mélységek leírásának kulcshangzója: bÚvár, kÚt, fÚr stb. Itt az elmélyülő tanULás, okULás értelmét hordozza. A B hangcsoport – ABU – az ÉBEr szóban a figyelem összpontosítását, a hABAr szóban a fABUla elvont világában való kAVArgó (b > v) lIBEgést, lEBEgést jelenti. Az L hangcsoport – ULA – a mesevILÁg képzELEtbELIsége, akár tárgyakat is ÉLŐvé varázsOLÓ, megszÓLAltató, a tanulság kidomborítása végett. A FABULA ősmag(yar)-nyelvi szó.