FABRIKÁL – Aprólékos munkával készít valamit. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A FABRIKÁL szó a F.B – B.F gyök bővítménye: FaB – BaF, és két ősgyök összevont alakja: FA AB. Az ősmag(yar)-nyelv által használt elemekből áll. Az F hang, a teremtői alkotóerő kifejező hangja (forte, forca). A FA ősgyök jelenléte cselekvésre utal, és az alKotót, a Tényezőt is jelöli a FAKTor szóban. A KT páros a legKeményebb K és a paTTanó T párosa. A diktál, iktat, kukta, laktat, lüktet, oktat, szoktat, szöktet szavakban is mutatja jellemzőit. A FA, AB (kerek) összevont gyökként jelen van a FABRIKÁL (latin: fabricare) szóban. Az AB, ÁBrázat, kép. Valamit alKoTni a saját képre, annak hasonlatosságára. Isten az embert a maga képére, hasonlatosságára alKoTta. A BR páros kulcs tengelyhangzó a keveredő, kavarodó alakzatok, színek, mozgás leírására. Ilyenek a zeBRa (kevert szín), koBRa (rajzolat a nyakán), baBRál (összevissza mozgás) és mások. Az áBRa, faBRikál, iBRik szavakban vegyes, változatos dolgok alkotását sejteti. A BR páros itt alvó B.R – R.B gyök: BoR – RoB. Ezen felül az iBRik esetében tartalommal tölthetőséget jelent (bor). Az ember a Földön mindent a maga képére, hasonlatosságára alkotott, hogy hasznát vehesse. A szépet szeretők csodálatos műalkotásokat – olyan az ő képük. A gyilkos hajlamúak fegyvereket, s ahogy önzésük növekedett, romlottak erkölcsileg – egyre hatékonyabbakat. A legaljasabbak már tömegpusztító fegyvereket. Az ő képük (ábra) azt tükrözi vissza, leRÍ róluk. A FABRI fejezi ki ezt. De tovább menve, a RIK tartalmazza az eRőt jelentő R hangot, az IK a mozgást (riktol, innen a német abricht). A RIKtolás jó szándékú átalakítás, javítás, nevelés. A fabRIKál, RIKtol szavakban jelen levő RIK gyök erőteljességet is kifejez. Példaként a RIKolt, erős kiáltás, RÍKító szín, vagy a párját RÍKító különleges érték. Aki nem ül helyben, IKlat, állandóan mozog. Az IK ősgyök emberi vonatkozásban jelenti a személyt is. KI vagy? IK vagyok, aKI itt IKlatok. Én egy IK vagyok, te más IK vagy. Sokasodás jelölője is: IKer, IKra, tízedIK, sokadIK, tehát a FARRIKÁL szóban a sorozat értelme is jelen van. A FABRIKÁL szót a latinutód nyelveken kívül más nyelvek is megörökölték. Ha magyarul valaki azt mondja: FABRIKÁL, nem megy ki a magyar nyelvi gyökterületről, hiszen négy összevont ősmag(yar)-nyelvi ősgyök: FA, AB, R, IK. A CzF Szótár szerint: „A művelt nyelvből már kiavult, helyette lásd: GYÁR.” Meglehet, hogy Kazinczy előtt még közhasználatban volt ez az ősi magyar szó. Bár mára kissé idegenül hangzó, mégis az ősmag(yar)-nyelv része volt, s a fentiek ismeretében vissza is hozhatnánk közhasználatba. Rájöttem, hogy bár vannak erre szavaink, de egyik sem fejezi ki, nem adja vissza a FABRIKÁL mondandóját, légkörét. Ugyanis a kisgyerek lételeme a játék, a kisgyerek akkor tanul dolgozni. A kisgyerek nem gyárt, nem alkot, készít, szerkeszt, termel stb. A kisgyerek fabrikál. Mindig ezt a szót használta nagyanyám, amikor a fásszínben fúrtam-faragtam: Mit fabrikálsz? Mert az eldugott Erdővidéken –, és talán máshol is – még élt e szó akkor.
FABULA – Tanítói célzatú állatmese. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A FA a FAktor – tényező ősgyöke itt a mesélőre vonatkozik. A FAB gyök AB ősgyöke, az AB – kerek: ábra, habar, kavarog stb. A FABULÁzás – oktató történet, elbeszélés fabrikálása –, amely a képzeletben élénk képsorok, ÁBrák létrejöttét, elmében kivetíthető elvont ÁBrázolást, végső tanULság levonását teszi lehetővé. A B.L – L.B gyök: BuL – LuB (bil – lib, b > v: vil), a mese VILágában, a VALótól elvont LIBegés bizonyos dolgok megVILágítása céljából. A latin nyelv a kialakulásakor megörökölte, hátrahagyva fióknyelveinek is, bár sem a FA, AB sem a BUL gyök értelmét nem ismerik. A mély U hang jelentését sem, amely a mélységek leírásának kulcshangzója: bÚvár, kÚt, fÚr stb. Itt az elmélyülő tanULás, okULás értelmét hordozza. Ősmag(yar)-nyelvi szó. FÁCÁN – Színes tollazatú tyúkféle erdei madár.[ A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vándorszó: görög] A FÁCÁN név az F.C – C.F gyök bővítménye: FáC – CiF. A szónak a madár és életmódja jellemzőit kell összesítenie. Erdei madár, köze van a FÁkhoz. Éjszakáit a FÁN tölti, ott érzi jól magát. A C becéző hang, és a madár hímjének szépségére utalhatott, amely CIFra. A C.N – N.C gyök CáN – NáC, a CÁN, CIN gyök a szépséggel kapcsolatos, a CUN a nemzéssel, C > SZ hangváltással NÁC > NÁSZ. A FÁCÁN NÁSZtánca különleges látvány, és ez a megnevezésbe is beépült. „Már a mozdulatlanul álló aranyfácán is látványos, de ha a kakas tavasszal násztáncát lejti, az az igazán látványos.”
Bővebben itt: http://vadmadarak.mindenkilapja.hu/html/18866953/render/piros-aranyfacan A CzF Szótár a szó eredetéről: „[…] németül Fasan, lengyelül fazyan, csehül bazant stb., némelyek szerént Phasis folyamtól Kolchisban vette a nevét, honnan először az Argonauták hozták Európába); fn. tt. fáczán-t, tb. ~ok. A vadtyúkok egyik faja, meztelen lábakkal, hosszú farkkal, s fülei mellől kinőtt tollbokrétával, bóbitával. Híme v. kakasa kitünőleg szép tollakkal ékeskedik. Arany, ezüst fáczán. Kevély, örvös fáczán.” Kiem. K.S. Az idegen nyelvi szóegyezések is a közös helyről eredést jelentik. Sajnos a gyökszavak értelme alapján ők nem keresték a szó magyar értelmét. A görög nyelv –, mint az ősmag(yar)-nyelv utódnyelve – anya-nyelvéből örökölte a kifejezést, mivel megfogalmazása csak ezen a nyelven történhetett. A FÁCÁN nem a görög néppel, nyelvvel jött a világra. Noé nem volt görög, a teremtés nyelvén, ősmag(yar)-nyelven beszélt, ám a FÁCÁN már jóval előtte, ősei által lett megnevezve.
FACÉR – Állástalan. Éppen nem használt. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A FACÉR szó az F.C – C.F gyök bővítménye: FaC – CaF. A FA egy SZÁLként magány képzetét keltő. A CÉRna vékony, különálló, FŰzésre alkalmas SZÁL (sz > c, á > é, l > r) Az egyedül álló férfi, nő is szabadon fűzhető. A CAF – FAC gyök különállóságot jelentő értelme a CAFat, FECni szavakból tűnik ki, amelyek egy nagy egésznek apró levált darabjai. Meglehet, hogy a németek is használják e szót – FACÉR –, ám mivel eredete magyar, magyarázhatósága csak magyar nyelven lehetséges. Aki fACÉR keresi párját, és ez okon nem riad vissza egy kis kACÉRságtól sem. A két fogalom némileg egymás függvénye, és mindkettő ősmag(yar)-nyelvi gyökerű, eredetű.