Ez a nyelvek nyelve!
VÁGod?!
VÁG – Szilárd: kemény vagy lágy anyagot éles eszközzel több részre választ. A bérnyelvészet szerint e szó finnugor eredetű.
A VÁG ige V.G – G.V gyök: VáG – GáV.
VÁGással szétVÁlaszt valamit. Két VÉGet hoz létre.
Az alkotó hangok meghatározó értelemhordozók.
A V hang indítja a műVeletet. szétVálaszt. A G hang mutatja a szétVÁlás pontját.
Ahol elVÁGja, ott a VÉGe. A két véG közti rés táGulhat, tolhatóak toVább, arrébb.
Ha majd összeillesztik a két véGet, a G lesz a találkozás pontja.
Ott raGad, heGed, és újra egyetlen eGész darab lesz.
A VÁG gyöknek, mint igének semmi köze a járáshoz, menéshez. Így, ez alakban csak egy daraboló mozdulat: elVÁG, szétVÁG, VAGdal… ennyi, majd utána nyugalmi állapot.
A VÁG ige olyan, mint egy lusta férfi: ‘Ül, mint túzok magában.”
Na, de ha megérkeznek az igekötő és igeképző lányok!
Na, akkor lesz tánc!
De olyan, hogy a finnugor eredetet erőltető nyelvészt menten megüti guta miatta: elVÁGtat, felVÁGtat, odaVÁGtat, kiVÁGtat, beVÁGtat, átVÁGtat, VÁGódik és még mennyi!
Régiesen: átVÁGtatván akadályokon VÁGtatándok tovább. VÁGtatándva jövendének a loVAGok, átVÁGván hegyen-völgyön. Lóhalálában VÁGtat átVÁGandván erdőn-mezőn.
Ezzel nincs vége, lehet folytatni: VÁGtat, aki lóval úton van, ha siet, VÁGódik valahová. Tehát a VÁGódás is haladás jelentésű. Aki még az úton is átVÁG, az elVÁGhatja valaki útját (gyalogátkelő), azaz annak le kell állnia a haladásban, míg az úton átVÁGó VÁGódó átVÁG.
A VÁG folyó is utat VÁGott magának és azon VÁGódik tovább.
A huszár addig VAGdalkozik, ameddig kiVÁGja magát. Vagy kiVÁGandván kiVÁGandja magát.
A felVÁGottból beVÁG egy falatot, s utána beVÁG egy pohár vizet.
Akinek van egy terve és bátorsága, az beleVÁG, ha viszont nem mennek jól az ügyei kiVÁGja magát a bajból.
Aki tud egy nyelvet, az VÁGja.
A színész VÁGja a szöveget. Aki VÁGja a szöVEGet, beszél. Aki beszél: KAVar, GAVar, némely szláv utódnyelvben GAVarit = beszél.
Ha szép a lány, felVÁG vele, mivel sok legény VÁGódik neki. Itt már láGYul, VÁGY lesz: VAGY-VAGY!
A mérges menyecske beVÁGja az ajtót. Van olyan, akit a kiVÁGódó kapu állonVÁG. De a sok felest beVÁGó részeget is kiVÁGják a kocsmából, ha VAGánykodik, kint jól nyakonVÁGják, majd odaVÁGják a falhoz.
A tényleges utat VÁGták, esetenként a hegyoldalba VÁJták, vagy az erdő fáit VÁGták ki, hogy utat, VÁGot VÁGjanak rajta át, amelyen átVÁGhatnak az erdőn. Néhol a patak által VÁGott mederben vezetett út. A rónán nyomot VÁG a kerék, s a következő is arra VÁG át, arra megy, így véglegesen VÁG, azaz út lesz azon a vonalon, és azon VÁGódnak, VÁGtatnak a loVAGok is.
A vasúti VÁGányt is így fektetik, mindent kiVÁGva annak útjából. A VAGon azon a VÁGányon VÁGtat VÉGig.
A VAGány, a menő gyerek.
A VAGabund is sok utat összejár.
A BOGnár, valaha VAGnár, mivel ő az úton VÁGódó, kerekeivel talajba VÁGó kerekes szerkezetet, szekereket, VAGány, VÁGódó, hosszú utakon VÁGtató, hintázó, hintó kocsikat készített.
A német WAGner is magyar nyelvből eredő. Ő a WAGent, szekeret, kereket készítő VAGnárból, BOGnárból, lett WAGner valaha, de nem tudja miért ez a neve, és azt sem, hogy miért WAGen a neve annak, ami gurul.
A BOGnár, VAGnár viszont tudja, mert ő a csögös-göcsös-lőcsös-BOGos hajlított fából, utakon VÁGódó szekeret, kocsit készíti, amellyel lehet VÁGódni, BÓGenyezni árkon-bokron át VÁGódva.
Az észak-germán nyelvekben VAG = út, csak nem tudják, mi okból! Amint az angol sem, hogy miért WAY?
Minden VÁGnak, azaz útnak VÉGe van valahol. A párhuzamos utak, VÁGok a VÉGtelenben találkoznak.
Még lehet folytatni finnugorul is, a többi finnugor nyelven is, ha már – a bérnyelvészet szerint – tőlük ered.