EX-

EX- – Idegen szavak előképzője. [MÉKSZ: nk: latin] Az EX (eksz) értelme = KI (felé) vagyis: EZ KI. Pontosabban: EZ (valahonnan, valamiből) KI, ám van kiemelkedő, különleges, rendkívüli értelme is. Erről alább az extrém címszónál. Esetenként a belőle kihangzó SZ az egybeépülő szó első hangjával azonos. Például: EXPANder, EXPANzió. Itt a SZPAN = feszes (spanolt), feszíthető, kiterjeszthető értelmű, és az ekSZPAN értelem hangzik ki belőle. Ezzel ellenkező eset az EXPORT, kiejtve: EKSZPORT, amelynél nem a SZPORT, hanem a PORT = HORD értelmet képviseli: KIHORDás, KIVITEL. Viszont, ha mélyebben beletekintünk, akkor kiderül, hogy kivitelre a megSPÓRolt, túlSZaPORíTott, belföldi fölöslegtermék kerülhet. Erről bővebben a spórol címszónál. Ez esetben az X, mint K.SZ – SZ.K gyök: KéSZ – SZéK értelemmel szállításra KÉSZ áru, esetenként KÉSZáru KIVITELét is jelenti. Használatos még egy véget érő kapcsolatból KISZálló félre is: EXfeleség, EXférj vagy csak egyszerűen megemlítve: EXem. Ennek hangzása: eKSZem, s itt mindenképp a KéSZ, vége, KiSZáll értelem bújik meg. Aki KiSZáll, az SZáKol és az érzelmi-testi vagy jelképes-valós KüSZöbön kívüli térbe távozik. Tehát az EX-: magyar nyelvben gyökerező, e nyelven magyarázható ősnyelvi eredetű előképző.