Az eTRUSZKok ősnyelvet beszélő, jól szervezett, rendezetten élő, szépet szerető, földművelő, állattartó, kézműves nép voltak. Eredetük azonos a SZÉKelyekkel, és a többi SZK néppel, csak az ETRUSZok egy finom műveltségű, művészeti hajlamokkal, képességgel megáldott, jól szervező sátorapa által összetartott, oktatott, tanított törzs volt, és ez az adottság követelménnyé vált soraikban, ezt tudatosan fejlesztették tovább a későbbiekben.
Nevükben felleljük a TR kötött mássalhangzó-párost, amelynek a fordítottja: RT. Ez alvógyök, amely kiegészítve, gyökké alakítva: TöR – ReT, mutatja, hogy TÖRekedő, TERületeket, RÉTeket megművelő, RÁTermett, ráTERmett, TÖRődő, szépet szeRETő, TÜRelmes nép volt.
A TR hangcsoport – ETRU – a TRUda szóban az elTÖRŐdő munkát jelentette. Továbbá a szerszámkészletet, a TRU szákot, TRUSZÁt, amelyet hozzáÉRTÉssel forgattak. Az ETRUSZK TRUSZÁban, TRU SZÁKban, tRUSZa minden szükséges SZUR, SZER megvolt a munka, az életvitel és a hozzátartozó fenntartó munka zökkenőmentessé tételére.
TRUSA – idegennek tűnő. TRUSZA = készlet. Átforgatva: SZATRU, SZATUR, lágyítva: SZATYOR. A TRUSZA vagy TRU SZÁK, szerszámmal és egyéb szükségessel tele, azaz SZATUR volt.
A TRUSZA tehát más néven SZATYOR, SZERTARTÓ láda, táska, más régies elnevezéssel: SZEREDÁS (t > d). A hegyes szerszám könnyen kiSZÚRTA a TRUSZA oldalát. Némileg hasonló szerepe volt a TARSOLYnak, amely TÁRS volt.
TRuSZa – TaRSoLY – TáRS hangváz: T-R-SZ – T-R-S-LY – T-R-S.
A TRUSZA ősnyelvi szó, amely az utódnyelvekben él. Minden ETRUSZKnak TRUSZÁKja volt, benne a teljes készlete: eTRuSZK – TRuSZáK hangváz: T-R-SZ-K – T-R-SZ-K
TRUSZA a TRUDÁhoz, azaz elTÖRŐDŐ munkához használt szerszámkészlet.
TRuDa – TöRőDő hangváz: T-R-D – T-R-D.
Komoly gyöknyelvi elemzés azt is kimutatja, hogy az első nagyfokú útépítő munkálatokat az ETRUSZKok indították el. A rómaiak az útépítés csínját-bínját, összes műveleteit is az ETRUSZKoktól tanulták meg. A nyelv a TRUDA szó, amely a kemény elTÖRŐDŐ, fÁRASZTó, eredményt ÁRASZTÓ munkát jelent, erre utal.
TRuSZa – FáRaSZTó – áRaSZTó hangváz: T-R-SZ – F-R-SZ-T – R-SZ-T.
A TRA, TRU, TRO az ősnyelven a munkavégzéssel kapcsolatos szavak alkotóeleme volt. Mindenkinek KÉSZen kellett lennie a katTRA, csatTRA, patTRA, tetTRE azaz a munkára, NÉGYelésre.
A mai magyar nyelvben így, e jelentéssel nincs a szókincsben, de a munkában elTöRŐDés, FÁRADozás már érthető.
Az utódnyelvek NÉGYet jelentő szavaiban él e munkajelentésű ősi TRA hangcsoport: quaTRO, caTRO, paTRU, teTRA stb. De a francia TRAvail = munka szóban is. Az orosz TRUda is e gondolatot hordozza.
Az eTRUSZKok alkotó, munkás, NÉGYelő, TRUSZKoló, keményen TRUDÁló, mélyen TöRŐDő nép volt, ezt történelmi hagyatékuk bizonyítja. A fő jellemzőjükről nevezték meg őket. A hangcsoport beépült e nép nevébe.
A TRUSZA vagy TRU SZÁK tele volt, SZATUR volt szerszámmal, kellékekkel. A SZATUR TRUSZA a tele teljes készlet volt, amellyel a SZUTRA, vagyis a feladat teljesíthető, nem csak látSZATRA, hanem ténylegesen. Az ETRUSZKOK SZERETTÉK a rendet. Ez az hagyatékukból, eredményeikből következtethető.
Azért tartott TRUSZÁT, TRU SZÁKot, SZEREDÁSt, mert abba rakta szerszámait, élelmét, nem SZÓRTA SZERTE.
TRuSZa – SZóRTa – SZeRTe hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – SZ-R-T.
A SZATUR szó ősnyelvi, jelentése: tele, telített. Telített latinul: SATURated, vagyis ez a SZATURrá tett, tele tett, telített jelentésű ősnyelvi kifejezés módosulata. Az ólatin nyelv, a már megtört görög és az etruszk nyelv keverékéből jött létre. A jóllakottság, a telítettség jellemezte az év végi római SZATURnália ünnepeket. Aki túl SZATURra ette magát, ROSZAT (rosszat) tett magának, úgy nézett ki, mint egy tömött, teleROTYASZtott SZATYOR.
Aki túlontúl jóllakott a LAKOLÓS, latinul LUCULLUS lakomákon, az körülövezte magát, hogy bírja bendője terhét. Az ilyent SZATURNOSnak nevezték. Innen kapta nevét a körülövezett SZATURNUSZ bolygó.
Az ETRUSZKok –, mint a többi ősnyelvűek is – egy másik területen is e hangokkal fejezték ki tetteiket.
A KAMASZUTRA szó, és a mögötte rejlő értelem sem volt ismeretlen előttük, mert nevükben van.
KaMaSZuTRa – eTRuSZK hangváz: K-M-SZ-T-R – T-R-SZ-K
Egy igazi férfi és egy igazi nő SZERET, SZERETIK egymást. Az ETRUSZK nők és férfiak is SZERETTÉK egymást:
eTRuSZKoK – SZeReTTeK hangváz: T-R-SZ-K-K – SZ-R-T-T-K.
Az ETRUSZKok nevéhez kapcsolódik egy másik jelenség, amelynek megnevezése a köztudatban indiai eredetűként él, ám olyan régi, mint az ember.
Ez a KÁMASZUTRA.
A SZERETŐ vonzalom nyomán a férfi nemileg SZÚRTA a nőt, s így KAMATOLta a család létszámát, KAMATot termelt. A testi szerelem KAMATozó kapcsolat, hiszen utódok születnek általa. Régi szó ez, nem bankár találmány. Onnan is tudható, hogy hanganyag azonos a MÁTKA szóval.
KaMaT – MáTKa hangváz: K-M-T – M-T-K.
Az ősiségben így alakult ki, majd módosult a KÁMASZUTRA szó.
A SZERETve KAMATyolás a MÁTKÁval KAMATozó szaporodást jelentett, ami teremtői parancs is volt: Töltsétek be a Földet!
Az EMBER, azaz EM és BER, NŐ és FÉRFI számára ez teremtői kegy, az ágyéki gyönyör forrása, így a KAMATolást SZERETte mindkét fél. Ez a kifejezés már a Vízözön előtt kialakult.
A SZAPORA és a KAMAT szó azonos értelmet rejt. Ha valami SZAPORA, hasonló a ZÁPORhoz, amelynél nagy TÖMEGŰ víz omlik a földre. A KAMAT is TÖMEG (k > g). Átfordítva a szót: KAMAT – TAMAK.
A KAMAT TEMérdEK, temÉRDEK jövedelmet termel, ezért érdek.
KaMaT – TöMeG hangváz: K-M-T – T-M-G.
A nemi KAMATolás eredménye a felSZAPORodó népTÖMEG. Ez a gazdag KAMAT. Az így SZERETŐ PÁR, SZAPORÍT.
SZeReTő PáR – SZaPoRíT hangváz: SZ-R-T-P-R – SZ-P-R-T.
A SZAPORÍTáshoz, a KAMAToló feladathoz, a SZERETéshez, a SZUTRÁhoz mindkét részről kell a megfelelő, egymáshoz illő TRUSZA, azaz nemi szerv készlet, hogy a telítettség, a SZATUR érzete tökéletes legyen, és KAMATozzon, SZAPORodjon, sok utód szülessen.
Ilyen eredményes KAMATozó kapcsolat, csak NŐ és FÉRFI, azaz EM és BER közt jöhet létre. Az igazi bensőséges SZUTRÁhoz, SZÚRTA SZERETéshez, őszinte SZERelem, szerELEM kell.
Ez az ELEM a két szívben, EM és BER szívében van ellenkező előjelű töltettel. Így minősül a két ELEMből álló pár igazi EMBERnek.
Az első nőnek, ÉVÁnak sok neve volt, ezek egyike ESZTER, hiszen SZERETve volt, és SZERETett is.
A SZERETet mindenkié, így a TE RÉSZed is. Valószínű a TERÉSZ, TERÉZ név eredete is ide vezethető vissza.
ESZTeR – TeRéZ – SZeReT hangváz: SZ-T-R – T-R-Z – SZ-R-T.
Ha egy nőben nincs meg egy adott férfi iránt a bensőséges vonzalom ELEME, nem SZERETI, akkor elRETESZeli a közeledés útvonalát előtte.
SZeReT – ReTeSZ hangváz: SZ-R-T – R-T-SZ.
Ha pedig meg van, akkor még RÁTESZ egy adag RŐZSÉT.
SZeReT – RáTeSZ – RőZSéT hangváz: SZ-R-T – R-T-SZ – R-ZS-T.
Az igazi férfi-nő KAMATySZERETés, a KÁMASZUTRA, teljesen kizárja, hogy a nemek elfajulva, ráKONDORodnak, ráKONCSORuljanak a saját nemükre.
Az ősiségben a rákfenének a másik neve: KONCSOR. E szó jelentése: görnyed, görbed, és valószínű, hogy a szenvedő beteg, gyötrődő fájdalmában való összeKONCSORodás jelenik meg a megnevezésben.
Tehát a saját nemre gerjedés egyenlő a rákfenével. A GENDER egy társadalmi KONCSOR.
A KONCSOR szó mai napig használatos a székelyföldi Sóvidéken.
Az igazi nő és férfi mindig a másik, az ellenkező nemet kívánja.
Aki nem a teremtői parancs, az eredeti természetes használati utasítás szerint él, az selejt.
Az EMBER addig EMBER, ameddig EM és BER, azaz NŐ és FÉRFI.