Az ETRUSZKok, ősnyelvet beszélő, jól szervezett, rendezetten élő, szépet szerető, földművelő, állattartó, kézműves nép voltak.
Eredetük azonos a SZÉKelyekkel, és a többi SZK néppel, az eltérés, különbség annyi, hogy az ETRUSZok egy finom műveltségű, művészeti hajlamokkal, képességgel megáldott, jól szervező sátorapa által összetartott, oktatott, tanított törzs volt, és ez az adottság követelménnyé vált soraikban, ezt tudatosan fejlesztették tovább a későbbiekben.
Megkockáztatható, hogy nevük HETRUSZK is lehetett kezdetben, majd elhalt a kezdőhang.
Nevükben felleljük a TR kötött mássalhangzó-párost, amelynek a fordítottja: RT. Ez alvógyök, amely kiegészítve, gyökké alakítva: TöR – ReT, mutatja, hogy TÖRekedő, TERületeket, RÉTeket megművelő, RÁTermett, ráTERmett, TÖRődő, szépet szeRETő, TÜRelmes nép volt.
A TR hangcsoport – ETRU – a TRUda szóban az elTÖRŐdő munkát jelentette. Továbbá a szerszámkészletet, a TRU szákot, TRUszát, amelyet hozzáÉRTÉssel forgattak. Az ETRUSZK TRUSZÁban, TRU SZÁKban, tRUSZa minden szükséges SZUR, SZER megvolt a munka, az életvitel és a hozzátartozó fenntartó munka zökkenőmentessé tételére.
TRUSA – idegennek tűnő. TRUSZA = készlet. Átforgatva: SZATRU, SZATUR, lágyítva: SZATYOR. A TRUSZA vagy TRU SZÁK, szerszámmal és egyéb szükségessel tele, azaz SZATUR volt.
A TRUSZA tehát más néven SZATYOR, SZERTARTÓ láda, táska, más régies elnevezéssel: SZEREDÁS (t > d). A hegyes szerszám könnyen kiSZÚRTA a TRUSZA oldalát. Némileg hasonló szerepe volt a magyar TARSOLYnak, amely TÁRS volt.
TRuSZa – TaRSoLY – TáRS hangváz: T-R-SZ – T-R-S-LY – T-R-S.
A TRUSZA ősnyelvi szó, amely az utódnyelvekben él. Minden ETRUSZKnak TRUSZÁKja volt, benne a teljes készlete: eTRuSZK – TRuSZáK hangváz: T-R-SZ-K – T-R-SZ-K
TRUSZA a TRUDÁhoz, azaz elTÖRŐDŐ, fáRASZTó munkához használt szerszámkészlet.
TRuDa – TöRőDő hangváz: T-R-D – T-R-D.
Komoly gyöknyelvi elemzés azt is kimutatja, hogy az első nagyfokú útépítő munkálatokat az ETRUSZKok indították el. A rómaiak az útépítés csínját-bínját, összes műveleteit is az ETRUSZKoktól tanulták meg. A nyelvhez kötődő kifejezések bizonyítanak. Így a TRUDA szó is, amely a kemény elTÖRŐDŐ, a TRUSZA szerszámait használva, fÁRASZTÓ, de eredményt ÁRASZTÓ munkát jelent, erre utal.
TRuSZa – fáRaSZTó – áRaSZTó hangváz: T-R-SZ – f-R-SZ-T – R-SZ-T.
Valószínű, ők építették az első szTRÁDÁt, amely kemény TRUDÁt igényelt.
A TRA, TRU, TRO az ősnyelven a munkavégzéssel kapcsolatos szavak alkotóeleme volt. Mindenkinek KÉSZen kellett lennie a katTRA, csatTRA, patTRA, tetTRE azaz a munkára, NÉGYelésre.
A mai magyar nyelvben így, e jelentéssel nincs a szókincsben, de a munkában elTöRŐDés, FÁRADozás már érthető.
Az utódnyelvek NÉGYet jelentő szavaiban él e munkajelentésű ősi TRA hangcsoport: quaTRO, caTRO, paTRU, teTRA stb. De a francia TRAvail = munka szóban is. Az orosz TRUda is e gondolatot hordozza.
Történelmi hagyatékuk bizonyítja, az eTRUSZKok alkotó, munkás, NÉGYelő, TRUSZKoló, keményen TRUDÁló, mélyen TöRŐDő, szépet SZERETŐK voltak. A fő jellemzőjükről nevezték meg őket. A hangcsoport beépült e nép nevébe:
eTRuSZK – SZeReTőK hangváz: T-R-SZ-K – SZ-R-T-K.
A TRUSZA vagy TRU SZÁK tele volt, SZATUR volt szerszámmal, kellékekkel. A SZATUR TRUSZA a tele teljes készlet volt, amellyel a SZUTRA, vagyis a feladat teljesíthető, nem csak látSZATRA, hanem ténylegesen, ARTUSZ, művészi szinten. Az ETRUSZKOK SZERETTÉK a rendet. Ez az hagyatékukból, eredményeikből következtethető.
Az ETRUSZK azért tartott TRUSZÁT, TRU SZÁKot, mert abba rakta szerszámait, élelmét. Ugyanaz volt a székely szeredás. Semmit nem SZÓRTAK SZERTE, SZERETTÉK a rendet:
eTRuSZK – TRuSZák – SZóRTaK – SZeReTTéK hangváz: T-R-SZ-K –T-R-SZ-K – SZ-R-T-K – SZ-R-T-K.
A SZATUR szó ősnyelvi, jelentése: tele, telített. Telített latinul: SATURated, vagyis ez a SZATURrá tett, tele tett, telített jelentésű ősnyelvi kifejezés módosulata. Az ó-latin nyelv, a már megtört görög és az etruszk nyelv keverékéből jött létre. A jóllakottság, a telítettség jellemezte az év végi római SZATURnália ünnepeket. Aki túl SZATURra ette magát, ROSZAT (rosszat) tett magának, úgy nézett ki, mint egy tömött, teleROTYASZtott SZATYOR.
Aki túlontúl jóllakott a LAKOLÓS, latinul LUCULLUS lakomákon, az körülövezte magát, hogy bírja bendője terhét. Az ilyent SZATURNOSnak nevezték. Innen kapta nevét a körülövezett SZATURNUSZ bolygó. Aki hajlamos volt túltömni magát, annak ajánlatos volt eltolni a jelképes RETESZt, azaz nem enni túl sokat.
Az ETRUSZKok –, mint a többi ősnyelvűek is – egy másik területen is e hangokkal fejezték ki tetteiket. A létszámbeli kamat, azaz sokasodás, szaporodás tárgykörében.
Egy igazi férfi és egy igazi nő SZERET, SZERETIK egymást. Az ősnyelvűek, köztük az ETRUSZK nők és férfiak is egymást SZERETŐK voltak:
eTRuSZKoK – SZeReTőK hangváz: T-R-SZ-K-K – SZ-R-T-K.
Az egész teremtett emberi világhoz, de hanganyagában az ETRUSZKok nevéhez kapcsolódik egy másik jelenség.
Ez a KAMASZUTRA. E megnevezés a köztudatban indiai eredetűként él, ám olyan régi, mint az ember. A mögötte rejlő értelem senki előtt nem volt ismeretlen! Az ETRUSZK névben majd minden hangja jelen van, s a nyelvben nincsenek véletlenek.
KaMaSZuTRa – eTRuSZK hangváz: K-M-SZ-T-R – T-R-SZ-K