ESZTERHÉJ – Nádból vagy szalmából készült háztető. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] Az ESZTERHÉJ az ESZ – SZE ősgyökből induló szó. Az ESZ itt mindenképp a térben kiterjedés leíró gyökszava. Az SZT hangcsoport – ESZTE – értelemadó, mint vízleerESZTŐ, erESZTEtő, erESZTEr – ESZTErhéj. Az ESZTErhéjról télen csÚSZTAtva omlik le az alkalmi felmelegedéstől megolvASZTOtt, lazává vált hótömeg. A tetőt, mint vízleERESZTő burkot, mondják még ERESZHÉJnak is. A HÉJ a HAJlék HÉJa, fedele. Itt a H hang takaró értelme érvényesül: Hó, Hón stb. Az eszterHÉJ alatt van a HÍJú, amely nagy üres HELY, tehát mivel üres, így HÍJa van. Az eszTERhéj TÉRség is: eszTER – TEResz – TERasz. Tehát a terasz sem idegen szó! A háztetőről leeERESZkedő víz az ESZTERhéján SZIvárogva folyik le a földre. Az RH hangcsoport – ERHÉ – takaró értelmű az IRHA szóban. Az esztERHÉj régen nádból, szalmából készült, idővel kORHAdt, így cserélni kellett. Az esztERHÉj alatt nagy tÁRHEly van, ez a HÍJú, ahová tERHEs munkája gyümölcsét gyűjtötte a föld embere. A hÉJ alatt – ha nem hagytak rést – ÉJsötét volt nappal is. Az R.H – H.R gyök: RuH – HáR a RUHa, HÁRász szavakban takaró értelmű. Lehet keresgélni az összes szláv nyelvben az ESZTERHÉJ szó kialakulásához szükséges – a felsoroltakhoz hasonló – szóalkotó elemeket, névadó jellemzőket. Biztosítom: nem találnak, mivel a szó még az egynyelvűség idején, az ősmag-nyelven alakult ki, és csak a nyelvi titkok mai magyarázó nyelvén lehet megfejteni!
Egy érdekes adalék az ESZTERHÉJ névvel kapcsolatban. Miért volt ISZTER a neve a ma DUNA nevű folyónak, és miért nem az ma is? Beszámolók írnak arról, hogy a Kárpát medence valaha a Kárpátok pátoló karéja által körülölelt tenger volt, amelybe belefolytak a nyugatról, északról, délről érkező kisebb-nagyobb folyók. A Vaskapunál folyton szivárgott, ERESZkedett a fölös víz, amelyet az ott lakó magyar nyelvűek erESZTŐnek, ESZTERnek, ISZTERnek neveztek. Amikor átszakadt a hegylánc, a víz utat vágott magának a délre eső alföldön a mélyebben fekvő síkságok irányába, és kialakult a Fekete tenger, amely sokak vesztét, tragédiáját okozta. A Kárpát medencébe a továbbiakban is befolytak az addig erre tartó folyók. Az egyik – bővizű lévén – korábban DUNA névvel már létezett. Ez volt a neve a Kárpát tengeri torkolatáig, amely torkolat jóval fennebb lehetett, talán Pozsony körül. A DUNA vize továbbra is folyt a medencébe, átszelte az addigi tengerfenék síkságát, idővel medret vájt magának, és a továbbiakban vízleERESZtőként szolgált mindaddig ameddig le nem folyt a fölös víz a térségből. Ezt a természetes ERESZcsatornát nevezték el a Vaskaputól tovább felfelé az itt letelepedő magyar nyelvűek ErESZTER, ISZTER névvel, akár mint a vízleERESZtő ESZTERhéjt. ESZTERGOM nevű település létrejöttekor még ISZTER, ESZTER volt a folyó neve. Bővebben a Duna címszónál.