Azonos kezdetű szavak. Mi közös és mi eltérő értelmű bennük?
Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, felbontva: gyökönként, hangcsoportonként kell elemeznünk a szavakat.
ESZTERhéj, ESZTERág, ESZTERgom, ESZ-TERGA
———————
Az ESZTER–héj, a bölcsen gondolkodó, házépítő ember ÉSZterméke. Érezte, hogy kell egy védőhéj a lakhely fölé.
Az ESZTER szó, folyót, folyást, lefolyást, folyamatot is jelent.
Az ESZTER szó, jelent RESZTEtő, RESZkető azaz hullámzón villogó csillagot (sztár), így a vízfelület csillogását is. A képzeletbeli babiloni istennő, ISZTÁR nevének egyik jelentése is csillag, csillogó.
Az ESZTER–héj, olyan kiTERjESZTEtt, SZÉTTERülő, szilárd RÉTeg, TÉRRÉSZ, TERASZ, tetőRÉSZ, ERESZTető, leERESZTŐtető, er-ESZTER-héj, amely elRETESZeli a belső TERet, teRET a fenti külvilágtól, s amely RETESZként véd a csapadéktól, ISZTERtől, ESZTERtől, azaz víztől, hótól, és azt lefolyatja, leESZTEReli, leTEReli, levezeti, leERESZTi, kÉSZTEti lefolyni az ERESZen, a SZERen, SZERETen, TERESZen a földre. Minden házlakó SZERETi, ha az ESZTERHÉJ ép, és jól véd.
Jól látható a kiemelésekből, hogy az SZ, T, R hangokkal alkotott szavak körülírják a szó által megjelenített szerepet.
Az eszterHÉJ alatt védett a HAJlék. Kell a HÉJ, ha jön az ÉJ, hogy ne fázz, és ne fÉJJ (félj), s hogy zavartalan legyen a kÉJ, s reggel pihenten kÉJJ (kélj) fel.
———————
ESZTER-ág, a gólya – mára elavult – neve. A gólya, ESZTER–ág mocsaras, vizes, ESZTERes TÉRségeken RÉTeken SZERTEjár. Sok ESZTERág SZERTE-SZÓRTAn járva keresi táplálékát. Fészkét magasba, fák felső ágaira, később a házak ESZTERhéjára rakta, SZÉTTERített ÁGakból máglyaszerűen (máglya – gólyám). Fiókáit SZÉTTERített szárnyaival védi esőtől, jégesőtől. Az emberek által SZERETett madár, keresi az ember közelségét. Tavaszi megérkezésük, őszi távozásuk eseménynek számít még ma is.
———————
ESZTER–gom nevében az ESZTER, ISZTER vizének folyama, csillogó felülete. Áradáskor vizének SZÉTTERülő látványa. Az ISZTER, ESZTER a Kárpát-tenger leERESZTŐ csatornája volt a Vaskapu alatt, de valamilyen okon a folyóra az ESZTER, ISZTER név használatos volt ESZTERgom település környékén is. Valószínű, itt kialakult egy nagyobb tó, GOMolygó víztölcsér a talaj sajátossága miatt, a kezdeti leERESZTő folyamat idején, és az abból ESZTERhéj szerűen lefolyó ERESZcsatornát nevezték a helyiek szintén ESZTERnek. Alább a nagy kanyar, ma Dunakanyar, de az eléggé távol van ahhoz, hogy ne az adjon nevet a városnak.
Ettől felfelé Duna volt a neve a folyónak, amely nevet a forrásvidék felől érkező telepesek hozták magukkal.
———————
Az ESZTERGA, esz-TERGA megnevezés más értelmet hordoz. Az ESZTER itt is folyamat, hántolási folyamat. A szókezdő ESZ gyök a kimarás, harapás gondolatával egyező.
A TERGA egy RÉTEG. A GÁTERfűrész is több TERGÁra, RÉTEGre szeli a tőkét.
Az ESZ-TERGA fORGÁs közben leESZ egy TERGÁt, RÉTEGet a munkadarabról, mialatt ESZTERGÁl.
Tehát, van azonos értelmet hordozó szóelem a szavakban, de a toldalékok más irányt szabnak.
