ESZTERGOM – a város neve kérdéseket vet fel. Mivel a Dunát csak a Vaskapu alatt nevezték ISZTER, ESZTER néven, mit jelenthet itt az ESZTER a névben?
Szerintem, téves nézet, hogy a babiloni ISTÁR, ISZTER istenség név lenne az ihletadó, ugyanis ez a nép ama tömeg leszármazottainak a része, akik nyugati irányból érkeztek, bár eredetileg a bő vizek mezejéről Mezopotámiából indultak. Amikor azok a Bécs, Pozsony körüli térségre értek, az ottani tengerpartra, akkor ott adtak volna istenségnevet az első helységüknek. Ám ott is az őket fogadó kép volt a meghatározó, csobogó, BÉCSszerű (vizes mélység) pocsogó, POZSOgó vizes-mocsaras térség. Tovább is a víz: MOSON stb. Tehát a kép,külalak a névadó ok.
A helység alapítói a vízapadást követve, nyugat-kelet irányú költözéssel települtek az egyre csökkenő szintű Kárpát-tenger partjára.
Az ESZTER az, ESZTERhéj összetett szóban a héjazatról levezető, leerESZTŐ, vízvESZTŐ lecsorgást jelenti. Az ESZTERhéj, a TÉRRÉSZen SZERTE levő vizet ERESZTI le a héjazatról. Így alakult ki a megnevezés a leERESZTő, –ESZTERő jelenség leírásaként. E jelenséghez való képi hasonlóság nyújthatta az ihletet ekkor a névadáshoz.
De jelen lehet a valamibe belevESZTÉs, elvESZTÉs gondolata is. A Duna itt vESZTEtte bele magát a tengerbe.
Ahogy a hegyet vízválASZTÓnak, a völgyet ASZÓnak nevezték, úgy a folyótorkolatok egyik neve lehetett vízvESZTŐ a korábbi időkben. A vízbe ugró öngyilkosra is mondják: belevESZTÉ magát a vízbe. A napnyugta, régen napvESZTE néven is ismert volt, napvESZTE után jött az ESZTE, esezve: ESTE, amely aztán belevESZETT az éjszakába.
Azt biztos, hogy a leendő település alapítói ekkor a létező tenger mellett vertek tábort. Hatalmas víztömeget találtak, amelybe a beerESZTŐ, ESZTER(héj)szerűen beESZTERő Duna torkolatnál különösen GOMolygott a hatalmas víztömeg. Nem ismerjük az akkori víztömeg képét, de valamiféle örvénylő GOMolygás lehetett a névadó, mivel a város mellett nincs éles kanyarulata az ESZTERnek, az jóval alább, Zebegény, Visegrád térségében van. Nem kizárható az sem, hogy kezdetben a meder kialakulásánál volt KANYarulat, mivel PárKÁNY neve őrzi ezt a képet. Később a GOMolygás megszűnt, a meder állandósult, a név viszont megmaradt. Hosszú ideig az itt levő erESZTERnél, torkolatnál GOMolygott, azaz ESZTERGOMnál ERESZkedett a tengerbe a Duna.
E névben jelen lehet az is, hogy a Duna nyugatról, napvESZTE irányából érkezett. Az is lehet, hogy egy ideig lelassult a tengerszint leerESZTÉse, térvESZTÉse, ESZTERGOM térségében, mintha megrekedt, vESZTEgelt egy ideig GOMot vetett, majd beindult, és a leERESZTŐ, erESZTER csatornán tovább ERESZkedett le a lassan teret vESZTŐ víz. Átszelte az addigi tengerfenék síkságát, idővel medret vájt magának, és a továbbiakban vízleERESZTŐként szolgált mindaddig ameddig le nem folyt a fölös víz a térségből. Arra viszont nincs adat, hogy a Vaskapun felül ESZTER, ISZTER és nem Duna néven nevezték volna.
Összegezve: az ESZTERGOM név a tengerbe ömlő, ESZTERhéjként erESZTŐ, örvénylő, GOMolygó víz képét őrzi. Az viszont nem kizárható, hogy az ESZTERGOM városát megalapítók magukkal hozhatták az oroszlánok emlékét is a bő vizek mezejéről Mezopotámiából, de az sincs kizárva, hogy akkor még léteztek itt is oroszlánok.