A szivárgó víz neve ősnyelven: ESZTER, ISZTER.
A tetőről, tetőTERASZról lefolyó, leszivárgó, leERESZkedő vizet az ESZTERhéj, ERESZcsatorna ERESZTi le.
ISZTER, ESZTER – a DUNA előbb csak a Vaskaputól viselte e nevet, mivel a Pozsonynál a Kárpát- vagy Pannon-tengerbe ömlő torkolatig, DUNA néven folyt. A sok összetömörülő mennyiség DUNNA volt az ősiségben. A bőség isteni ADOMány, ADUNA.
A gyermekágyas asszonynak vitt rADINA nevében is a felüdítő bőséges ADOMányt jelenti.
A DUNA név szintén vízértelem. A víz NEDŰ, amely ÜDÉN hat.
DuNa – NeDű – üDéN hangváz: D-N – N-D – D-N
A Vas-hegy laza szikláinak ERESZTékei közt, mint ESZTERhéján, ISZTERhéján lefolyó víz látványa hatott a szemlélőkre, s e hasonlóság okán adták a teremtés ősnyelvét beszélő ősfoglalók az ISZTER, ESZTER nevet le a TÖLCSE (ma Tulcea) torkolatáig.
A Vas-hegy sziklái leomlásakor kapu nyílt, a tenger vize lefolyt, s kialakult a DUNA folyóágy Bécs, Pozsonytól lefelé. Csak a DUNA nagy kanyarulatánál képződött egy nagy vízGOMoly, ESZTER, ISZTER GOMoly, amely onnan szintén ERESZcsatorna szerűen ERESZkedett alább.
A letelepülő ember SZERETte a forrást, vizet. Mindig víz mellé telepedett. Levegő és víz a két legfontosabb elem.
Az ESZTER, ISZTER név alkotó váz hangjai jelen vannak a DnyeSZTeR folyó nevében, de a SZeReT folyó nevében is.
ISZTeR – SZeReT – DnyeSZTeR hangváz: SZ-T-R – SZ-R-T – dny-SZ-T-R
TERESZ nevű folyó nincs, de van TRUSZO gleccservölgy. A folyóknak viszont vannak vízlépcső TERASZai, ahonnan zuhatag, vízesésként folytatják útjukat. A folyókon épített gátak RETESZként működnek. Áradáskor a folyók nem SZERETik a gátakat, néha megREpESZTik, áttörik.
TRuSZo – SZeReT – eSZTeR – TeRaSZ – ReTeSZ hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – SZ-T-R – T-R-SZ – R-T-SZ.
———–
A vízfelület CSILLOG. A csillogás a csillagok nevében: ISZTER, ISZTÁR, HUGYAG. Babilonban volt egy ilyen képzeletbeli csillagistennő: ISZTÁR, ASZTORET.
E névnek semmi köze az ISZTER, ESZTER folyam nevéhez.