ESZTER – A név már a korai kezdetekkor kialakult az ősmag-nyelvben. Az első Ádámi mondat: Né vasz te! Nő vagy te! Ebben a mondatban tömörítve áll egy sor titok, melyet fel kell deríteni. Benne van az, hogy NÉ, azaz nőről van szó, céloz a NÉVadásra, amely: ÉVA. NÉ vasz te, NÉ Vasz te – nÉ VAsz te – NÉ VAsz te, né vASZ TE/R – ASZTER*, ESZTER.
NÉ VAsz szómegfordított alakban VÉNAsz, majd latinul VÉNUSZ, vÉNA, ENÉ/h, mélyhangos változata ANA, ma ANNA (anya). Tehát egy sor női név rejlik egyetlen rövid mondatban, és ez jellemző a magyar szavakra ma is, mert a magyar szavak alkotó hangjaikkal magyarázatot adnak önmagukról. A névben levő ESZ ősgyök szélesedő kitárt állapot, az SZT páros körül levő értelemadó hangnyalábbal – ESZTE – minden szóba, így az ESZTER női névbe is az átfogó, kiszélesedő, önzetlen nyitottság értelmét viszi be. Az ESZTE hangcsoport a létezés kifejezője: l-ESZ TE. A gESZTEnye szóban a törzs (geszt), az eredet, a tanya, az élettér van jelen. ESZTER tehát nem zsidó név, amint előszeretettel hangsúlyozzák úton, útfélen egyes névmagyarázók. Már csak azért sem, mivel a név keletkezésekor még nem létezett semmilyen nemzetiség, nemhogy zsidó nép! Később esik szó ESZTER nevű nőről a Biblia Eszter könyvében. Ott írja, hogy egy Hadassa nevű zsidó lányt kívántak becsempészni a királynak bemutatandó fiatal lányok közé. Mivel nem akarták tudatni zsidó eredetét, így nem mehetett saját nevével. Ezért egy helyi nevet választottak, az ESZTER nevet. Tehát a név már létezett, közismert helyi név volt. Egyébként a Hadassa név is bontható, magyarázható, szintén a létezés fogalomkörébe tartozó. Jóval azelőtt, az első ESZTER okos, ESZes nő volt, csillogó szépségű, igazi fényOSZTó saját TERületén (oszter, Eszter). Olyan, aki tanít, ESZTEt vagyis okosít. Volt benne ÉSZTEtő ERő. Ha úgy látta, TERj-ESZTEtte hatáskörét, ha szükség volt RET-ESZre zárt, így védve magát, övéit. Nem volt önző, ERESZTett másnak is TERményéből, mert ESZ-TER – SZE-RET.
* A babilóniai ISTÁR, ISZTÁR istennő neve is hasonló. Az ISZTÁR = CSILLAG. Azt tudni kell, hogy a különböző mitológiai istenségek nevei mind-mind Özönvíz előttiek, így az ISZTÁR név is. A Biblia által említett Isten fiai (angyalok), engedély nélkül emberi alakot felvett (hüllő-, madár-, hal-, és egyéb fejű) lények által maguknak választott asszonyok nevei ezek. Ők voltak a legszebbek a földön. Ezeket nevezték később istennőknek. A ma oly sokat hangoztatott SZTÁR is innen, ez ősmag-nyelvi szóból ered.