ESZTENDŐ – Év. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:? eszten ’ugyanezen’ < ez + idő] Az ESZTENDŐ az ESZ – SZE ősgyökből indul. Ha az eredeti –, és nem a Kazinczyék által megüresített – magyar nyelvet vesszük alapul, akkor az OKTAT szó jövő ideje nem OKTATNI FOG, hanem:hanem: OKTATÁND. Az évek teltével az ember sok tapasztalatot szerzEND, elméje, esze megérÉND, azaz több ÉSZT (székelyül: eszöt), ESZT szerzEND. Az SZT hangcsoport – ESZTE – értelemadóként mutatja, hogy az ÉSZérlelő évek tapASZTAlatai ESZTEndenek, vagyis ESZTEndő (észélesítő) hatással vannak ránk. A T.N – N.T gyök: TeN – NeT, jelenthetik a TENgernyi TENnivalót, a szüNETnélküli elfoglaltságot. Az ND hangcsoport – ENDŐ – esztENDEnek, oktatÁNDAnak. Így hát az ESZTENDŐ valaha nemcsak az ÉVet jelentette, hanem az egy év: tavasztól tavaszig – idő fESZtávolság alatt szerzett, tárolt ismeret és tapASZTAlat, ÉSZre, elmére való hatását. Az év ENDjére – végére ESZT (eszet, észt) érlelt, ESZTENDEtt. Az ASZ, ESZ értelemadó gyök, kiSZÉlesedő, terjedelmet jelent: ASZtal, ASZtag, arASZ, degESZ, terpESZ stb. Az ESZ gyök itt az időben való kiterjedést terpESZt, kifESZített ívet (évet) jelöli. Azt is mondhatjuk, hogy fESZT TENDElt, azaz állandóan, fESZT TANít (tanoda, tand). Az ESZTENDŐ, a későbbiekben hasznosítható tapASZTAlati anyag ÉSZre gyakorolt hatásának meghatározó jelzője. Ez a tapASZTAlat minden egyes év elteltével szélesedik, gyarapodik. Ez összeadva adja az okosító, ESZTENDŐ évek számát. Ezek az ÉSZ évgyűrűi. A fákhoz viszonyítva, nem sok jut belőle az embernek. ÉV – 12 hónapból, 365 napból álló időszak, amely alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Az ÉV szó ÉV – VÉ ősgyök, a szóban a V hang a kulcs. Az ÉV egy ÍV. Az ÍV körÍV, lehet egy szakasz is. Az ÖV is kör, és akkor zár, amikor összeér a két VÉge. Az ÉV kerek és mégis csak egy szakasz, egy ÍV a nagy körből, az életidőből, amely nagy kör akkor lesz teljes, amikor az ÉVek száma VÉ-G-le-G bezárul. A V hang egyik szerepe a Vég, aVul, éVül, aVar, sorVad, herVad szavakban képviselt jelentés. Az ÉV is jelzőkkel látható el: óÉV, újÉV, ez rossz ÉV volt, az új, jó ÉVnek ígérkezik (aztán…). Az ÉV szóból érthető meg a VÉN kifejezés, amely valakinek sok leélt éVÉN nyugvó életét jelenti, amely alatt jó vagy rossz nEVet szerezhetett magának szerettei, ismerősei szűk körében, esetleg a nagyvilágban. Ennek –, mint minden más kifejezésnek – még vannak más névalkotó jellemzői is. Bővebben a vén címszónál.