Miért volt ISZTER a neve a ma DUNA nevű folyónak, és miért nem az ma is? A háztetőről leeERESZkedő víz az ESZTERhéján SZIvárogva folyik le a földre. Beszámolók írnak arról, hogy a KÁRPÁT MEDENCE valaha a KÁRPÁTOK PÁTOLÓ KARéja által körülölelt tenger volt melybe belefolytak a nyugatról érkező kisebb folyók.
A PÁTOL, PÁTYOL, PÁRTOL szavak alapvető jelentése: támogat. Amikor a VASKAPUnál átszakadt a hegylánc, a víz utat vágott magának a hegylánctól délre eső alföldön a mélyebben fekvő síkságok irányába. Valószínű, ekkor telt fel – a ma Fekete tenger által borított – korábban emberek által lakott mély terület, s a víz szintje oly magas lett, hogy idővel átmosta a Földközi tenger felé az ottani mélyebb részt, összekötvén a két tengert. A KÁRPÁT MEDENCÉbe a továbbiakban is befolytak az addig erre tartó folyók. Ezek közül az egyik – bővizű lévén – korábban DUNA névvel már létezett. Ez ekkor átszelte az addigi tengerfenék síkságát, idővel medret vájt magának, és a továbbiakban vízleERESZtőként szolgált mindaddig ameddig le nem folyt a fölös víz a térségből. Ezt a természetes ERESZcsatornát nevezték el az itt letelepedők ESZTER*, ISZTER névvel, akár mint a vízleERESZtő ESZTERhéjt. Megtörténhet, hogy ugyanazon időben élt mindkét megnevezés. A DUNA felső szakasza irányából leköltözők hozták a nevet, nekik az volt természetes. A későbbiekben a DUNA név vált használttá a folyó egész hosszában. A DUNA név összegyűlt bő vizet jelent. Az ESZTER, ISZTER név már annál korábbi időkben létezett az ősmag-nyelvben, mert a babilóniai ISTÁR, ISZTÁR istennő neve is hasonló. Az ESZTER = CSILLAG, sziporkázva fényoSZTó. A ma oly sokat hangoztatott SZTÁR is innen, ez ősmag-nyelvi szóból ered. A folyó szétterülő hullámain ringatózó csillagok is lehettek névadó jellemzők az ISZTER névre, hiszen Arany János is megénekli ezt az V. László című költeményében.
DUNA – sok összeGYŰlt víz, vízbő folyó. Ez volt az ősmag(yar)-nyelvű nép által adott megnevezése a folyónak, annak felső szakaszán. Ez az értelmi eredete, gyökere a román adunare – gyűjtés, gyűlés, gyülekezés szónak. Olaszul adunare – összegyűjt, adunamento – egyesítés. A DUNA összetevői: DU – UD, ÜD, víz. NA – NEdv, szintén víz. A víz jelentésű gyökök kétszeres jelenléte hatalmas mennyiséget szemléltet. A D hang folyamatjelölő is: iDő. Ám a DUNA gyök mást is jelent. Gyermekkoromban eső után DUgát csináltunk sárból a házunk előtti árokban, hogy felGYŰljön a víz, és annyi víz lett, mint a DUna. A DUna szó, az egy helyre GYŰjtött nagy mennyiséget jelentette. A DUnna, DUnyha, sok pehelyből készített DÚs ágynemű. A DUnáné párnája, nagy területű, még erjedő, laza kötésű tőzegláp rugalmas felülete, melyen hintázni lehet. A DUskeblű hölgynek nagyok a mellei, és lehet, hogy egyébként is DUndi, DUci. Ami DÚs, sűrű, sok van belőle. A DUma sok beszéd. A nagy területen való rombolás – DÚlás. A nagyobb erővel oda-vissza lökdösés – DUlakodás. A tengervíz emelkedése – DAgály. A kelendő tészta megDAgad, a megütött testrész DUzzad, DAgad, a faedény a víztől DEged. A sértődött ember a felGYÜlemlett sérelmek miatt DUzzog. Az egymásra nagy kupacban rakott holmi leomlik, székelyül mondva: leDUvad. A pusztító, ragadozó, DÚló vadállat: DÚvad. Aki gazdag, DÚskál a jóban, az Ú hangot Ő-re váltva Dőzsöl (bővelkedik), és ebből az ősmag(yar)-nyelvi szóból torzult a DÚsgazdag velencei DOge (dózse) rangneve, akinek minden jóból DÖgivel jutott. A csinos, szép nő azért DÖgös, mert bájakban bővelkedő. Talán nem kell több kifejezést felhozni a DUna első szótagja értelmének bizonyítására. A második viszont érthetően víz. Ha a gyököket, betűket fordítjuk, váltjuk: NADU, NADár, NÁD (vízi növény), NEDű, NEDv, NADv, vAND, VANDUo stb. Ez a gyök jelen van a SzajNA, MajNA, RajNA nevekben is. Végszóként tehát, két ősgyökkel tömören: DUNA, érthetőbben: BŐVÍZ. Hosszabban magyarázva: BŐSÉGES VÍZFOLYÁS. És ez csak magyarul érthető, bontható! Sem az olasz, galíciai Danubio, román Dunăre, angol, francia Danube, albán Danub, cseh, szlovák Dunaj, szerb, horvát, bolgár Dunav bontható részei nem értelemhordozók, nem illeszthetők azokon a nyelveken belül. A folyónak az ISZTER, ESZTER nevéből eredt ESZTERGOM (DUNAKANYAR) városának neve. Az ESZTERGOM név azt is bizonyítja, hogy a várost nem a DUNA felső szakaszáról leköltözők alapították. Végezetül: mindkét név ősmag(yar)-nyelven fogant, mély szomorúságára a többi ittlakó népeknek, akik mindent saját tulajdonuknak szeretnének tudni. A nyelv azonban őrzi a történelem tiszta igazságát hamisítatlanul.
*Tévedés ne essék, az ESZTER nem zsidó név. A bibliai ESZTER ezt az ősmag(yar)-nyelvi eredetű nevet álcázásként vette fel, hogy ne vegyék észre zsidó származását. Addigi neve Hadassa volt.