Még a Czuczor Fogarasi Nagyszótárban is többször fellelhető az „uráli kor” kifejezés, utalva némely magyar szó eredetére. A magyar nyelvnek nincs „uráli kora”, hanem az uráli nyelveknek van ómagyar ősnyelvi kora. Minden utódnyelvben jelen vannak az ősnyelvből, ómagyar nyelvből megörökölt értelemhordozó ősgyökök, gyökszavak, hangcsoportok, amelyeket – átfogó magyarázatra képességgel – mai napig megőrzött, birtokol az élő ősnyelv, a magyar nyelv. Nem csak magyarázhatóság nélküli, lárvaként beszáradt változatait, mint amazok! Fő perdöntő érv erre: a magyar nyelvben átfogó, teljes magyarázat adható a szavak eredetéről, összes szerepeikről már a hangok értelméből indulva. Megcáfolhatatlan bizonyítékok: a hangok értelme, a gyök- és szófordíthatóság, a hangvázak. Mára a finnugrácia már kezet tett a magyar nyelv ősiségét a jurták világában kereső szédítők rendezvényére is. Jó üzlet, talán hoz is a konyhára némelyeknek, és jó érzés elbolyongani összevissza, nem számít, ha tévúton is, vezettetve az ősiség révületét kölcsönző orrkarikával. Színház ma már az egész világ. A magyar nyelv gyökerét keresők bebolyongják a nagyvilágot, pedig az a gyökér itt nyúlt mélyre, itt van helyben, a Kárpátok ölében. Soha egyetlen nyelv sem maradt meg érintetlenül a vándorló népek ajkain, mindannyi keveredett. Nem kell menni sehová a nyelv gyökereit keresve. Inkább azok jöjjenek ide értelmesen tanulmányozni a mai magyar nyelvet, amely visszavezet az ősiségbe. Jó volna végre ráébredni: Az eredeti ŐSNYELV csak egy LETELEPEDETT, KALÁKASZELLEMŰ, ÖSSZETARTÓ, SZÉKES ÉLETET ÉLŐ, ESZKÖZEIT MAGA KÉSZÍTŐ, TERMESZTŐ FÖLDMŰVELŐ NÉP ajkain maradhatott meg érintetlenül évezredeken át.