ERIKA: ősi magyar név (nem német). Az ERIKA név eredete az erika virág. Minden magyar nő név valamilyen szépséget, tulajdonságot leíró szóból származik. Az erika virágról már az ősmag(yar)-nyelvből kialakult görög nyelven is szó esik (ereika).
A hunok az E hangot elhagyták az ERIKA név elejéről. Így alakult ki a RIKA, RÉKA név, mely Atilla hun király feleségének, a királyi asszonyi ház nagyasszonyának neve. A RIKA név egyik szómegfordítási módon KIRA, ami úrhölgyet jelent (király). Sem az ERIKA, sem az ERIK nem germán eredetű, mivel sokkal régebbi, ősmag(yar)-nyelvi névalak. Az ER gyökszó ERedőt, ERőt, ERélyt, de ÖRömöt is (érosz) jelent. Az IK gyors mozgás (iklat), összességében az ÉRésre is utal (ÉRIK). Az IK fordított alakja: KI, azaz személy. Te KI vagy? Én IK vagyok, egy IK, egy személy. Te más IK vagy. Tehát az IK személy, egyéniség. Az ERIKA névből alkotható a SIKER szó. A s-IK-ER – s-ER-IK, a ser, serény, serdül-perdül. S-IKER – IKERít, sokszoroz. Kis hangváltással az AKAR szó is megmutatkozik, hisz a két meghatározó hang a kemény K és az erős R jelen vannak. Vagyis ERIKA AKAR és így sIKERes is lesz. Az ERIKA A hangja a magyar nyelv legerősebb magánhangzója. Szerepe a szavakban olyan, mint a ház nAgyAsszonyA egy háztartásban.