ÉRDEK, ÉRDEM

ÉRDEK – Valakinek, valaminek a javát, hasznát szolgáló szükséges, fontos dolog. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] Az ÉRDEK az ÉR – RÉ ősgyökből képzett. Az ÉR gyök az ÉRdek szóban jelenthet ÉRtéket, amelyÉRt ÉRdemes vÉRre menő küzdelmet folytatni. Az ÉRintettség ÉRzelmi is lehet. Az RD hangcsoport – ÉRDE – és változatai jelentése: a csORDA, valaki tulajdona, így ÉRDEk fűződik hozzá. A hORDÁt valamilyen ÉRDEkből szervezik: rabolni, fosztogatni. A kARDOt, bÁRDOt, dÁRDÁt mind ÉRDEkek védelmében használják. Van, aki ÉRDEkeiért bőszen ORDÍtva vérre megy. Ez azt jelenti, hogy az ÉRDEKérvényesítés kényes, vitatható. Mindig valamilyen (vélt, valós) ÉRTÉKekért folyt, és a történelem folyamán sokszor torkolt igazságtalanul: hódító, leigázó célból fegyveres harcba. Az RD páros*, mint R.D – D.R gyök: RúD – DuR hangjaival építhetők a RÚD, DURva szavak. Természetesen, amikor valaki – igazságosan megszerzett – anyagi javait, ÉRDEKeltségeit veszélyben ÉRzi, ÉRDEKe azok védelmére kelni. A szó a D.K – K.D gyökkel: KeD – DeK, fejeződik be. Az érDEK olyan valami, amiben az alany – Én – KEDvét leli. Vagyis magas szintű egyéni ÉRintetségű, amely KEDvező az egyén részére. Az ÉRDEK szó bővítménnyel már hangulatot kifejező: érdekES, amely lehet érzelmi kötődésű, valamilyen ESethez, ESeményhez kapcsolódó is. A szó nem a török nyelvekből ered. Az ÉR gyökkel kezdődő minden szó elvitathatatlanul ERedeti ősnyelvi. Az ÉRzés, ÉRzelem, ÉRdek, ÉRdem, mind ERkölcsi alapon állók, és a mai magyar nyelvben olyan ERős az ÉRtelmi összefonódásuk, hogy az emberi lét minden tERületét ÉRintik. Fölösleges küszködés idegen nyelvekben keresni ERedetüket.

*Az RD párosnak, amely többnyire RagaDozók (pÁRDUc, gepÁRD, ORDAs, ÖRDÖg), fegyverek (verd), kellemetlen jelenségek, nagy tömeg megnevezéseiben vannak jelen. van néhány kedvező értelmű jelenléte is: fÜRDŐ, pERDÜl, gÖRDÜl és mások. A jelentés mindig a körülvevő hangok tulajdonságaitól, a szóalkotó gyökök értelmétől függő, és az alap mondanivaló keresésénél figyelembe kell venni a rokonhangokat is. Az ÖRDÖg – gÖRDÜl esetében elsősorban a gyök: ÖR és GÖR**. Az ÖRDÖG eredetileg ÖLDÖklő (akit Jézus embergyilkosként említ, mint a korabeli zsidók atyja). Innen módosult L > R váltással a még mORDAbb ÖRDÖg szóalakra. A szózáró DÖG is beszédes.

**A GÖRDÜLés már kellemes, az ÖR az ÖRöm ősgyökszava A GR, GL a kisgyerek szókincsében is jelen van. Amikor önfeledten játszik, a GLGLGL hangokat ismétli (mivel az R hangot még nem tudja kiejteni), amely a játékosság zavartalan folyamatának kifejeződése. A D.L gyök zárja a szót, amely a DaL, DiLi, DőL szavakban jókedv, játékosság kifejezője. ÉRDEM – Valakinek vagy a közösségnek a megbecsülésére méltó tett, magatartás. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] Az ÉRDEM is az ÉR – RÉ ősgyökből képzett. Az ÉR gyök jelenthet ÉRtéket, amelyÉRt ÉRdemes vÉRt áldozni. Attól is függ: mennyire ÉRintett ÉRzelmileg az ügyben. Az RD hangcsoport – ÉRDE – szerepe: az ÉRDEk és ÉRDEm szavak hangváza a záró hang kivételével azonos. Így azt a következtetést lehet levonni, hogy ÉRDEkek érvényesítéséért, ÉRTÉkekért (d > t) vívott (tisztességes vagy tisztességtelen) harcok nyomán, csak magabiztos kEMénységgel, többnyire DURva eszközökkel, céltudatos, határozott hozzáállással lehetett ÉRDEmeket, érdEMeket szerezni. Az RD páros itt alvó R.D – D.R gyök: RiD – DeR. Akár gyökként, akár hangcsoportként, a velük alkotott szavak kemény, RIDeg, esetenként DERmesztő hangulatúak (lásd az érdek címszónál). Szinte alig találni kifejezést, amelyben a D hang keDves, viDám oldalát mutatná. A D.M – M.D gyök: DeM – MeD, felemelkedést, rangot jelent a MADár vagy DÁM, DÁMa szavakban. A viDÁMság is emelkedett lelkiállapot. Lehet felüdítő, a MÓD – DÓM gazdagság, emelkedés. Tehát nagyon közel áll az érdeM szellemiségéhez az érdeK, valamint az érTék. A mai, ÉRTÉKetet hajszoló, elcsaló világban ÉRDEKek mentén halad a hivatalos ÉRDEM(rendek) osztása. Nyelvi szempontból elmondható, hogy sem az érdek, érték, sem az ÉRDEM szavak nem tartalmaznak idegen elemeket. A török nyelvek ugyanabból forrásból örökölték a szót, de csak a mai magyar nyelven lehetséges a szavak és alkotó elemeik magyarázata.