ERKÖLCS – Valaki, valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége illetve ezek megvalósulása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? azaz eredete ismeretlen] Az ERedeti, tERmészetes isteni és emberi törvények tisztelete, és a szív, elme azokhoz igazítása.
Az ERKÖLCSi ERő KULCSa a jelképes KÖR (köl) által behatárolt, teremtői szabályokra épülő viselkedési formához való KÖtöttsÉg és bÖLCS ragaszkodás. Üres léleknek nincs ERKÖLCSi tÖLtete, ismeret kell, és a szERetet EReje. Az egyén magára kell ÖLTSe (ÖLCSe) az ERedeti viselkedési mintához való ragaszkodásból nyert ERőt, amely nélkül nincs ERKÖLCS! A szERetet az, mely ERőt KÖLCSönöz. Az ERKÖLCS KÖLCSönösségi alapon áll, oda-vissza KÖLCSönhatása emberek közt rendkívüli bizalmat kiépítő. Az ERKÖLCSös viselkedés hosszútávon, egész életre szólóan bÖLCS dolog, nem jár lelkiismeret furdalással. Ezt mondja az eredeti ősnyelv egyenes ágú utódnyelve, a mai magyar nyelv! Ma hiányának, mellőzésének gyümÖLCSeit aratja az ERKÖLCS szabályait be nem tartó emberiség. A nyelvészek szerint „eredete ismeretlen”, ám ma sokak számára már a fogalom is ismeretlen!
EROTIKUS – Érzéki szerelemmel foglalkozó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] Az EROTIKUS szószerinti értelme ÖRÖMKÖDŐ. A gyök jelen van a szERElem szóban is. Ez értelemmel jutott az ősmag(yar)-nyelvből az ógörögbe és ragadt meg ott. Az IK a személyt, esetleg a mozgást (IKlat) jelenti. A TIK tett, TEvÉKenység. Az ÖR, ER gyökök ERŐt kifejezők, és köztudott, hogy az EROTIKA hatalmas ERŐt gyakorol a nemekre, így értelmében akár ERŐTIKA is lehetne a megnevezés. Székelyföldön ma is használják az ERŐs szerelmi hajszoltságú személyre: ERŐssen TÖRI a nyavalya valaki után. Vagy, ahogyan egy székely asszony mondta: A szERElöm veTEKödik a nyavajarontással. Vagyis ERŐs ÉRzelmi hatást fejt ki. Az EROTIKA szó az ősmag(yar)-nyelven fogalmazódott meg, mivel a mai magyar nyelven is elemeire bontható, és azok külön is érthetőek. ERŐ – Élőlények fizikai és fiziológiai tevékenységre való képessége. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] Van egy mondás: A mERŐ ERŐ a nyERŐ, itt minden szóban benne van az ERŐ. Az ER, ERedő, az R hang, legerősebb hangként kiejtve (er), egymagában is ősgyök, az ER, ERŐ. Az Ő hang külön a bŐ kiterjedést jelképezi. A SZER SZorzati ERŐ. A teremtői ERŐ – FER = Fokozott ERŐ. Ez jelen van a FÉRfi szóban is. ÉRZÉK – A külső ingerek felfogásának képessége. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] Az ÉRZÉK ÉR ősgyöke az ERő kifejezője. Semmi nem moZgatja meg úgy az emberi képZeletet, mint az ÉRZÉKeket ÉRINtő iZgató hatás. Akár egy ÉK, úgy hatol a tudatba. Öt ÉRZÉK: látás, hallás, szaglás, ízlelés, érintés (hatodik az ösztön). Induljunk a HALLással. A kisbaba – függetlenül attól, mely nemzet közé pottyan a világra – ezt az ősnyelvi, ősmag-nyelvi, ősmag(yar)-nyelvi ősgyököt ejti ki: HA. Hogy miért? Mert ez van a génjeibe táplálva eredendően. A HALL szó bővítményeivel nem csak a HAngot, de a dALLamot is magában rejti. Ugyanakkor kifejezi azt is, hogy LÁtni akarja a HAng forrását: HALLÁM! Ez a HADD LÁM – nem véletlen így alakuló – rövidítése, és itt már a másik ősgyök a LÁ, a LÁt ige szótöve is jelen van, mutatván, hogy a másik érzékszerv is részt kíván venni a felismerésben. A LÁ ősgyök is benne van a kisbaba induló szókészletében. Ha fény vilLAn, azt mondja: LÁ. De nem csak, mert a LÁM ÁM ősgyöke, akár IM alakja is az ébredő tudatot jelenti (imette, émette – ébren), ÁMul, bÁMul. S amit lát, azt IM sIMítani akarja, sIMulni (mint a hím), azaz érINteni KÉZzel, ÉRZÉK – KÉZÉRint. Az IN kellemi gyök (em = nő, mell, f-in-om), hogy egy másik érzékszervvel is tudOMást (om - omló lágy) vegyen róla. De még van a szIMat, valamint a zAMat vagyis az ÍZ. Az összesnél a lágy ÉrZELMI hangok az uralkodók, de az R sem véletlen, mert az összes által kiváltott eRőt jelzi. Nem hiszem, hogy a világ bármely nyelvén össze lehet kapcsolni így, vagyis az ÉRZÉKszervek: észlelő, egymás felé közvetítő készsége, kapcsolati összhangja – néhány hang egymás közti viszonyát felsorolva – leírható lenne azokon. A HALL H hangja ott van a germán nyelvű szavaknál, de ott van a latin nyelvűeknél is, csak épp nem írják le (h/au) vagy nem ejtik. De a többinél is. Minden nyelvnél az M, N, L, Z, R hangokkal fejezik ki az ÉRZÉKeket ÉRINtő é R Z e L M i hatást vagy a kiváltott visszahatást (modernül: reakciót). Ám teljes körű hangértelmű magyarázatot nem tudnak adni rá. Arra csak a magyarázó nyelv képes. Tehát az ő minden ilyen értelmű szavuk innen van.