ÉNEK, ZENE, DALLAM, MELÓDIA tárgykör szavaiban néhány hang sűrűn ismétlődő a körülírásban: DaLLaM, MeLóDia, érZeLeM huLLáMZó, eMeLt, füLeMüLe. Az érZeLeM borZongató Zenei Zöngéjét a Z hang fejezi ki. Az ÉNEK NEKed szól: É-nek, e NÉ-nek, ENÉnek, e NŐnek, ENŐnek, ÉVÁnak.
A szép DALLAM, MELÓDIA érzelmi MÁLLADÓ, OMLADÓ hangulatba ringat.
Nem a mostani visító, rikoltó, sikoltozó, éji bakter ordibátor előadókra gondolok.
DaLLaM – MeLóDia – oMLaDó – MáLLaDó hangváz: D-L-M – M-L-D – M-L-D – M-L-D
Az ÉNEKléssel kapcsolatos szavak leírják, megnevezik szakszerűen – gondolataink, érzELEMvilágunk töltetének – EMELt, hULLÁMzó, színes, DALLAMos hangon kifejezhető közlési módozatait.
Az akadémus nyelvészet az alábbi címszavakat idegen eredetűként jegyzi. Érdekes, az összes szócsaládtagjuk itt lelhető fel a magyar nyelvben.
–
SZONÁTA – ősnyelvből származó szó, olasz utódnyelvi módosulata. A SZONÁTA egyféle NÓTASZÓ.
SZoNáTa – NóTaSZó hangváz: SZ-N-T – N-T-SZ
SZONÁTA valakinek, valamire, pl. templomi célra SZÁNATott, Istennek SZÁNT SZENT zenemű.
SZoNáTa – SZáNaT – SZáNT – SZeNT hangváz: SZ-N-T – SZ-N-T – SZ-N-T – SZ-N-T
SZONÁTÁt énelkel, aki tanítva, TANÁSZva volt, mert különleges a TÓNUSZa, hangvétele, hangvitele, hangzása. SZONÁTÁt írtak NÁSZT megénekelni, szerelmi dalként gyújtó hatású a szívre, akár izzó SZENET tennénk tálcára.
SZoNáTa – TaNáSZ – TóNuSZ – NáSZT – SZeNeT hangváz: SZ–N-T – T-N-SZ – T-N-SZ – N-SZ-T – SZ-N-T
–
KANTÁTA, – ÉNEKET jelent, ősnyelvi eredetű olasz módosulat, teljes átfordítással: ATÁTNAK. Éneklésekor nagy szájat TÁTNAK. Aki KANTÁTÁt énekel, NEKITÁTja a száját. Énekeltek KANTÁTÁt már TETŐKÖN is.
KaNTáTa – TáTNaK – NeKiTáT – TeTőKöN – éNeKeT hangváz: K-N-T-T – T-T-N-K – N-K-T-T – T-T-K-N – N-K-T
–
KÁNTÁL – ősnyelvi, átfordítható: KANTÁL – LÁTNAK. KÁNTÁLÓnak torkába LÁTNAK. A hullámzó hangú éneklés neve KÁNTÁLás. (A hullámzó mérlegelés ősi neve: KANTÁL. A nyelv figyelmeztet: KANTÁLó, ne csalj, mert LÁTNAK.)
KáNTáL – KaNTáL – LáTNaK hangváz: K-N-T-L – K-N-T-L – L-T-N-K
A férfi, aki nőnek KÁNTÁL, mintha TÁLKÁN nyújtana csemegét, vagy illatos KENETTEL ápolná.
KáNTáL – TáLKáN – KeNeTTeL hangváz: K-N-T-L – T-L-K-N – K-N-T-L
Éji dalt KÁNTÁLó férfi, NŐKTŐL vár elismerést. Megnyerő, szép ének KÁNTÁLásától szívek TELNEK fel érzelemmel. KÁNTÁLt ÉNEKTŐL megítélhető a KÁNTÁLÓ egyénisége, jelleme, személye. KÁNTÁLással fel lehet KELTENI az alvót.
KáNTáL – éNeKTőL – KeLTeNi – NőKTőL – TeLNeK hangváz: K-N-T-L – N-K-T-L – K-L-T-N – N-K-T-L – T-L-N-K
–
KÁNTOR – a bérnyelvészet szerint, latin szó. Ám a vele kapcsolatos kifejezések kialakulása a messzi őskorban történt, a Vízözön előtt, az egynyelvűség idején. A szót alkotó hangokkal körülírhatók a fő jellemzők. KÁNTOR a TORKÁN énekli a kantátát, ez a KÁNTOR legfőbb jellemzője. KÁNTOR hangszálképző TORNÁKkal készül fel az éneklésre, hangTORNÁKat tartva képezi magát. Régen a KÁNTORok, további énekesek képzésére, kitűnően oktató KÁNTOR-TANÁROKká, énekTANÁROKká váltak.
KáNToR – ToRKáN – ToRNáK – TaNáRoK hangváz: K-N-T-R – T-R-K-N – T-R-N-K – T-N-R-K
Az első KÁNTORok a KÁNTÁLÓ hangok hullámzását a mérleg KANTÁRjának fel- és lemozgásához hasonlították.
KáNToR – KaNTáR – KaNTáL hangváz: K-N-T-R – K-N-T-R – K-N-T-L
KÁNTOR nem lehet KONTÁR. Nem lehet, hogy csak úgy előRÁNTOK egy képzetlen KÁNTORt.
KáNToR – KoNTáR – RáNToK hangváz: K-N-T-R – K-N-T-R – R-N-T-K
Ha KONTÁR KÁNTOR vagyok, minden szólamot elRONTOK.
KáNToR – KoNTáR – RoNToK hangváz: K-N-T-R – K-N-T-R – R-N-T-K
KÁNTOR kiképzése KORÁNTsem lebecsülendő szakmai munka. A KÁNTOR szépen előadott éneke oly hatással van a hallgatókra, mintha NEKTÁRt csöpögtetne.
KáNToR – KoRáNT – NeKTáR hangváz: K-N-T-R – K-R-N-T – N-K-T-R
Idetartozó, hogy néha NÁKkal, azaz vízzel kell enyhítenie a TORkot.
A kórusvezető KÁNTOR, KARINTŐ, az INTŐ KAR, mozdulataival vezényel.
KáNToR – iNTő KaR – KaRiNTő hangváz: K-N-T-R – N-T-K-R – K-R-N-T
–
JUBÁL – bérnyelvész: héber. Özönvíz előtt nem élt egyetlen zsidó, azaz héber sem. JUBÁL, Káin unokája, ősi zenész, ősnyelven beszélt. Egyik fő jellemzője a mezítlábas világban, a dallamok ütemére mozgatta LÁBUJjait.
JuBáL – LáBuJJ hangváz: J-B-L – L-B-J
Nevében a BÁL, BULi, az UJJongás, a szeretés: JUBÁLás, és a szerelem: BUJÁLás is jelen van. JUBÁL zenéje elBÁJOLta környezetét, ő JUBÁLta, azaz szerette a nőket BUJÁLva is, kivette részét minden testi JÓBÓL.
JuBáL – BáJoL – BuJáL – JóBóL hangváz: J-B-L – B-J-L – B-J-L – J-B-L
Ma már LEBUJokban is szól a zene, s az oldalszobákban zajlik a JUBÁLás, BUJÁLás, azaz szeretkezés.
JuBáL – LeBuJ hangváz: J-B-L – L-B-J
–
HARMÓNIA – bérnyelvész: görög, latin. Alapjelentése HÁRMAS összhangzat. Latinul, görögül mi a neve HÁROMnak? TRES, TRIA. Melyik nyelven jelent szám szerint HÁROM különálló valamit? A teremtés ősnyelvén amely két ezer évig egyetlen beszélt nyelv volt a Földön. HARMÓNIÁhoz HÁRMAN kellenek. Az említett Káin unoka, JUBÁL nevű dalnok, volt a zeneművelés első mestere. Mint első KÁNTÁLó KÁNTOR, szerzett két társat a HARMÓNIA kiteljesítésére. Vízözön előtt ezer évvel, görög, latin nyelvek? RAMÓNA, RAMÓN nevek ihletadója.
HaRMóNia – HáRMaN – RaMóNaH hangváz: H-R-M-N – H-R-M-N – R-M-N-H
–
KINTORNA – bérnyelvész: olasz. Géphangszer. A zenekritikusok lebecsülték a művészet komolyzenei darabjainak KINTORNÁn játszását. Szerintük, csak dallamok kínzói, RONTANAK a műveken és ezért KONTÁROKként minősítették. A KINTORNA neve igazolja: az utódnyelvek csak az ősnyelvi szóképző készletből alkothatnak szavakat.
KiNToRNa – RoNTaNaK – KoNTáRoK hangváz: K-N-T-R-N – R-N-T-N-K – K-N-T-R-K
Egy igazi KÁNTORNAK – előadó énekművésznek – nem kellenek KINTORNÁK. Az igazi műértő KÁNTORNAK, az ő füleinek a KINTORNÁK hallgatása, KÍN TORNÁK-kal egyenlő.
KáNToRNaK – KíN ToRNáK – KiNToRNáK hangváz: K-N-T-R-N-K – K-N-T-R-N-K – K-N-T-R-N-K