EMMA – Némelyek germán eredetet említenek. Az EMMA név a legkorábban kialakult ősnyelvi nevek egyike. Jelentése EMlőjéből EMető, azaz tápláló MAma. A név az ÉVA, ENÉH, EMESE csoporthoz tartozó, és az anya szerepére mutató. Semmilyen germán vonás nem észlelhető a névben. Az EM ősgyök az EVés, EMés, EMetés értelmét tartalmazza. Fordítva ME, a régies felkínálás szava. Ma úgy mondjuk NE, NEsze. Mindkettő – ME, NE – a NŐt hozza előtérbe. Az M hangcsoport – EMMA – az anya, mint örök tÁMAsz, a kellEMEs EMElkedettség érzete. Az anya EMEsként (áldott állapotban) EMEli MAgzatát. Megszülése után MElléhez EMEli, hogy EMEsse, azaz MElléből EMEti kicsinyét, aki őt a MA-MA ősgyökkel nevezi a világ minden nyelvén. A szóalkotó elemek jelen vannak az örök nőiség EMEltségét jelentő dÁMA szóban (mad). Az EMber az anyai védelEMben töltött korai éveit kellEMEs EMlékként őrzi. A név az anya szerepének jelképes MAgasságát, erkölcsi EMEltségét fontosságát is hangsúlyozza. Tehát az EMMA név sűríti magában az anyai szerep jellemzőit. Baszk nyelven nő = EMAkume, feleség = EMAzte.