ÉJ – Éjszaka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Az ÉJ – JÉ ősgyök. A szó többértelmű, összetett. A hangzásra kell figyelni. E két hang mély értelmet tömörítő. Ez a nyelv alkotójának érdeme. ÉJjelre semmit ne hagyj szÉJjel, mert az ÉJ a sötétség mÉLYsége, a sötét mÉLY SZAKA. Ha ÉJ van, akkor kell a hÉJ (hajlék, takaró), hogy ne fázz, és ne fÉLJ. A testi kÉJ ideje az ÉJ. A kÉJ titokzatossága oly mÉLY, mint maga az ÉJ, varázsa rejtÉLY, amelyet mÉLYen kell átÉLJ.