EGY1 [eggy] – Tőszámnév. Annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? – így] Az EGY a legfontosabb szám a számsorban, a számok rendszerében. Az EGY az alap. Minden más, sőt az egész MINDENség az egész világegyetem az EGY alapján nyugszik.
Az EGY megértése az E, É hangok jelentésének ismeretében lehetséges. Az E, É nemcsak hangok, hanem mély értelmű fogalmakat kifejező tényezők. A fizikai világegyetemnek, a bolygók összességének van EGY középpontja, amely G-vel jelölhető. Ez a vonzás középpontja, amely összetartja a világegyetemet, hogy minden rendben működjön. És ott rendben is megy minden, „A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén” M. I. Az E hang – hasonlóan a fizikai G középponthoz – a világErkölcsi tEngEly középső fordulópontja. Az É a magas ÉrtÉk, amit képvisel. Az Erkölcsi, Érzelmi világösszesség tengelye az E. A világ EGY-en, de benne még pontosabban: egy E-n áll! Fontos, hogy az Egyben E legyen, mert akkor egyEs. Vagyis: egy E-n-es, Egy En létes, EgyEnlEtEs, azaz egy E-n, az Egyben levő, mint-E-n ható, mind E-n ható, Első okon álló, Igaz Égi E-n nyugvó! Erre az alapra kell építeni, erről kell elindulni a megfelelő irányba. Ez a mag, a szEm. A GY szerepe összetett. A GY kulcshang, az eGY, aGY, naGYság fogalmi hátterében. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: gya, dja, dia, és mind az eGY, mind az aGY esetében elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, és az ezek mögötti megfoghatatlan naGYság fogalmát képviseli. A néGY a munka száma. A földi értelEm, az Emberi lét, EGY férfival kezdődött. Az ő szempontjából ő volt az első: EGY ÉN, azaz EGYÉN. ÁDÁM neve EGYÉN. Ő volt a földi EGY. Első GY. Első földi alkotó, cselekvő aGY. Első GYártó, ÉN – EGYÉN. ÉN – ÉrtelmeN nyugvó, alapuló. Az ÉN a létezés, a lENni, a vAN fogalmi körébe tartozó. Ragozhatnánk így is: ÉN vAN, TE léTEzel, Ő élŐ. Ha átváltunk A, Á hangra, és a GY rokonhangzójára, a D-re: EGY – ED – AD, valamint ÉN – magAM, aki szÁMít: ÁDÁM. ÁD – alkot és juttat. ÁM – szÁMossá tesz, sokasít, többszöröz. Ugyanakkor szÁMba vehető, egy szEM EMberként, mivel szÁMít – EGY SZEMély ÉN, EGYÉN. Tehát az EGY, az emberi SZÁMosodás kiindulópontja, alapja.
Az E, É hangokról: www.kolumban.hu ÉJ – Éjszaka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A szó többértelmű összetételben jelenik meg. A hangzásra kell figyelni. Az ÉJ a sötétség mÉLYsége, a sötét mÉLY SZAKA. Ha ÉJ van, akkor kell a hÉJ (hajlék, takaró), hogy ne fázz, és ne fÉLJ, és az ÉJ a kÉJ ideje is. A kÉJ varázsa egy rejtÉLY, amelyet mÉLYen kell átÉLJ. A magyar nyelv értelmet tömörítő. Ez a nyelv alkotójának érdeme.