DUNA – Folyam. [a sosem volt ős-indoeurópai nyelv] A DUNA a D.N – N.D gyökből induló név: DuN – NuD. A DUN gyök: bőséget, vastagodást, tömörülést, valamiből sokat jelent: DUNdi, DUNna, DUNyha, DUNszt, DINom-DÁNom stb. A NADár, NÁD, NEDv, NUD vízzel kapcsolatosak. Az N hangcsoport – UNA – jelen van vizes edények nevében: csANAk, kANÁl, kANNA és más szavakban. A DUNA vONUló víztömeg, amelyen csÓNAkkal is lehet közlekedni. Valaha kÍNÁlta fINOm, kellemes üdítő vizét. A NA gyök vizet jelent a MajNA, SzajNA, RajNA, PiNA folyók neveiben is. DUNA – sok összeGYŰlt víz, vízbő folyó, amely – főleg áradáskor – nagyon jön: GYÜN a. Ez volt az ősnyelvű nép által adott megnevezése a folyónak, a Kárpát tengerbe ömlő felső szakaszán. A DUNA összetevői: DU – UD, ÜD, víz. NA – NEdv, szintén víz. A víz jelentésű gyökök kétszeres jelenléte hatalmas mennyiséget szemléltet. A D hangnak a GY hang összetevőjeként levő szerepe is érthető a már említett GYÜN a kifejezésből: GYÜN A, GYÜNA, DUNA. A D hang folyamatjelölő is: iDő. A DUNA név hangjaiból alkotható az ősnyelvi UNDA = hullám szó. Ám a DU gyök mást is jelent. Gyermekkoromban eső után DUgát csináltunk sárból a házunk előtti árokban, hogy felGYŰljön a víz, és annyi víz lett, mint a DUna. A DUna szó, az egy helyre GYŰjtött nagy mennyiséget jelentette. A DUnna, DUnyha, sok pehelyből készített DÚs ágynemű. A DUnáné párnája, nagy területű, még erjedő, laza kötésű tőzegláp rugalmas felülete, amelyen hintázni lehet. A DUskeblű hölgynek nagyok a mellei, és lehet, hogy egyébként is DUndi, DUci. Ami DÚs, sűrű, sok van belőle. A DUma sok beszéd. A nagy területen való rombolás – DÚlás. A nagyobb erővel oda-vissza lökdösés – DUlakodás. A tengervíz emelkedése – DAgály. A kelendő tészta megDAgad, a megütött testrész DUzzad, DAgad, a faedény a víztől DEged. A sértődött ember a felGYÜlemlett sérelmek miatt DUzzog. Az egymásra nagy kupacban rakott holmi leomlik, székelyül mondva: leDUvad. A pusztító, ragadozó, DÚló vadállat: DÚvad. Aki gazdag, DÚskál a jóban, az Ú hangot Ő-re váltva DŐzsöl (bővelkedik), és ebből az ősnyelvi szóból módosult a DÚsgazdag velencei DOge (dózse) rangneve, akinek minden jóból DÖgivel jutott. A csinos, szép nő azért DÖgös, mert bájakban bővelkedő. Talán nem kell több kifejezést felhozni a DU gyök, a DUna első szótagja értelmének bizonyítására. A második viszont érthetően víz. Ha a gyököket, betűket fordítjuk, váltjuk: NADU, NADár, NÁD (vízi növény), NEDű, NEDv, NADv, vAND, a lett VANDUo = víz stb. Tehát, két ősgyökkel tömören: DUNA, érthetőbben: BŐVÍZ. Hosszabban magyarázva: bőséges vízfolyás, és ez csak magyarul érthető, bontható! Ez az eredete, gyökere a román adunare – gyűjtés, gyűlés, gyülekezés szónak. Olaszul adunare – összegyűjt, adunamento – egyesítés. De ez a magyar szóból eredő, mivel azokon a nyelveken nem magyarázható meg összetevőinek értelme! Sem az olasz, galíciai Danubio, román Dunăre, angol, francia Danube, albán Danub, cseh, szlovák Dunaj, szerb, horvát, bolgár Dunav bontható részei nem értelemhordozók, nem illeszthetők azokon a nyelveken belül olyan bő értelmezésben, mint a magyar nyelvben. Hogyan maradt fenn a székely köztudatban a DUNA név a bőség fogalmaként mai napig tartóan, ha keletről jöttek volna a mai lakhelyükre? Gyermekkoromban az idős székely gazdák mindig azt mondták a szép búzatáblára: „Ojan, mind a DUNA”, és ezt úgy ejtették ki, hogy szinte magad előtt láttad a széles hömpölygő folyását, pedig mi csak a Kormost ismertük. Vajon miért nem a Maros, Olt? Azok nagyobb folyók, mint a Kormos. Mert hol van Székelyföld a DUNÁtól? Ez azért mert a székelyek egy jelentős része nyugatról, délnyugatról: SZICília – SZIKulia – Itália felől (etruSZK – SZéKely) a DUNA mentén jött a Kárpát medencébe. Ezért maradt meg napjainkig a bőség fogalmaként a DUNA név a székely közbeszédben. A palócok, csángók déli irányból, a görög szigetek felől, a Kárpát tengeren kívülről jöhettek. Mindannyian a partok hosszában települtek le. Az Árpád előtti időkben ez a nyelvet megőrző nép lakta be a térséget, s ők fogadták Árpád hadait.
Egy fontos kérdés: Miért volt ISZTER a neve a ma DUNA nevű folyónak, és miért nem az ma is? A fenti kérdésre adott válasz magában rejti a térség őskori történetének egy jelentős részét. Ma is élő kifejezés: a háztetőről leeERESZkedő víz az ESZTERhéján SZIvárogva folyik le a földre. Tehát az ESZTERhéj vízlevezető. Beszámolók írnak arról, hogy a Kárpát medence valaha a Kárpátok pátoló karéja által körülölelt tenger volt, amelybe belefolytak a nyugatról érkező kisebb-nagyobb folyók. A PÁTol, pátyol, pártol szavak alapvető jelentése: támogat. A KÁRPÁT jelentése: körpát, körpart, amely támaszként tartotta vissza a víztömeget. Vaskapunál folyton szivárgott, ERESZkedett a fölös víz, amelyet az ott lakó magyar nyelvűek erESZTŐnek, ESZTERnek, ISZTERnek neveztek. Amikor átszakadt a hegylánc, a víz utat vágott magának a délre eső alföldön a mélyebben fekvő síkságok irányába. Valószínű, ekkor telt fel – a ma Fekete tenger által borított – korábban emberek által lakott mély terület, sokak vesztét, tragédiáját okozta (Innen a neve: Fekete). A víz szintje oly magas lett, hogy idővel átmosta a Földközi tenger felé az ottani mélyebb részt, összekötvén a két tengert. Ez a sziklaszakadás nem egyszerre, hanem szakaszonként történt, bizonyos időközönként az utolsó nagy átszakadásig, amikor a teljes mélységet elérte. A Kárpát medencébe a továbbiakban is befolytak az addig erre tartó folyók. Ezek közül az egyik – bővizű lévén – korábban DUNA névvel már létezett. A DUNA név összegyűlt BŐ VIZet jelent. Ez volt a neve a Kárpát tengeri torkolatáig. BÉCS neve a B.CS – CS.B gyökből indul: BéCS – CSoB, és a CSOBban, CSEBer, CSÖBör, BOCS, POCSolya (b > p) megnevezések mind vízkapcsolatúak. Az ősnyelven a BÉCS szó nyirkos mélyedést is jelentett. Az első állapotnál, a magas vízállásnál POZSONYnál lehetett a torkolat. E név a vizek bő POZSgását jelenthette, ugyanis minden név okkal alakul ki. MOSON térség neve is vízértelmű. A bibliai MOSES (Mózes) neve is így alakult ki (mos, mosoly). A vizek apadása folytán esett a tengerszint és a SOMORJA nevű települések ekkor alapulhattak. Nevükben a víz: SOMO – MOSO és a kiemelkedő part: ORJA. SOM-ORJA = vízpartja. Ez annak ellenére, hogy Jánossomorja messzire esik a Dunától, de valaha vízparton épültek első házai. BŐSÁRKÁNY sem sárkányról kapta nevét, hanem a BŐS ÁRról, a part KANYarulatáról talán. Később BŐSnél alakult ki torkolat – BŐSéges víztömeg. KOMárom neve a hunyást, elfogadást, elnyelést jelentő KOM gyökkel indul, és az ÁR gyök is jelen van a névben. De IZSA, PATH (Kárpát) nevek is lehetnek vízzel, parttal kapcsolatosak. Alább PÁRKÁNY épült a víz párkányára, partjára. Érdemes volna a térség helységei neveinek eredetét ilyen szemszögből vizsgálni, mert majd minden megnevezés vízhez, parthoz, szikkadáshoz, felszáradáshoz kapcsolódó. A folyónak az ISZTER, ESZTER nevéből eredt ESZTERGOM városának neve, amelynek jelentése ISZTER GAMja, ESZTER GOMa azaz kanyarulata. Az ISZTER, ESZTER folyó GOMjánál, kanyarulatánál ESZTERGOM városát megalapítók hozhatták magukkal az oroszlánok emlékét. Az ESZTERGOM név azt is bizonyítja, hogy a településalapítók ekkor még jelentős víztömeget találtak, amelynek szintje lassan ERESZkedett le, de már látható volt, hogy ott éles GOMot, kanyarulatot vesz az addig DUNA néven ismert folyó. Hosszú ideig ERESZTER kanyarulatánál, GOMjánál, azaz ESZTERGOMnál ERESZkedett a tengerbe a DUNA, majd a tengerszint csökkenése után innen kapta az ESZTER, ISZTER nevet, mivel ezen a leERESZTŐ, erESZTER csatornán ERESZkedett le a víz. Átszelte az addigi tengerfenék síkságát, idővel medret vájt magának, és a továbbiakban vízleERESZTŐként szolgált mindaddig ameddig le nem folyt a fölös víz a térségből. Ezt a természetes ERESZcsatornát nevezték el a Vaskaputól tovább felfelé az itt letelepedő magyar nyelvűek ErESZTER, ISZTER névvel, akár mint a vízleERESZtő ESZTERhéjt. Az ESZTERGOM nevű település létrejöttekor még ISZTER, ESZTER volt a folyó neve. Ez a mai Esztergom és a kialakuló Fekete tenger közti szakasz volt. Megtörténhet, hogy ugyanazon időben élt mindkét megnevezés. A DUNA felső szakasza irányából leköltözők hozták a DUNA nevet, nekik az volt természetes. Ahogy a leköltözők belakták a felszáradó földeket, a későbbiekben általuk a DUNA név vált használttá a folyó egész hosszában. Ez azért is, mivel véget ért az ISZTERhéj, ESZTERhéj jelenség, a fölös vizek lefolytak. Összegzésül: mind a DUNA, mind az ISZTER név, de az egész térség, az összes térségbeli helység neve ómagyar ősnyelven fogant, mély szomorúságára a többi, ma itt lakó népeknek, akik bár mindent saját tulajdonuknak szeretnének tudni, semmilyen érthető, elfogadható magyarázatot nem tudnak adni a térség és helységei nevének kialakulására. A nyelv őrzi a történelem tiszta igazságát hamisítatlanul. A szlovák eredetet azért értelmetlen felhozni, mivel az egész szlovák nyelv minden gyökszava magyar eredetű és összes szavai magyar nyelvi torzók.