A mai divat nem az elmén, a szíven, az érzelemvilágon át kíván hatni az érzékekre, hanem egyenesen, szemtől szembe a testiséget, az érzéki embert közelíti meg, mivel a legvadabb érzékiség felkeltése a célja. Nem megérint finoman, hanem homlokon csap: ide nézz! A ruhák vonalvezetése, a szín és illatvilág mind e célt szolgálja. A mai divat, saját mohó üzleti tervei megvalósításának eléréséhez alkalmas eszközzé, tárggyá alacsonyítja le a nőt. Kisajátítja, csak a teste kell, csak a testét kínálja a férfivilágnak! A szíve, érzelmei sutba dobva. Nem nőt akar, csak nőstényt. A mai divat nem gyöngéd a nővel, keményen szembe támadja, rikító, túlszínezettséggel, túlhangsúlyozott nőiségre ösztönzéssel sodorja magával: azt teszed, amit diktálok! És eléri célját. A mai divat élesen kiemeli a nő bájait, több a nyers pőre bőr, mint a szövet. A mai napi divat kihívó, figyelemfelkeltő mozdulatokra, túlborzolt hajra, hivalkodó, felkavaró érzéki viselkedésre kötelezi a nőt, mert ezzel megfogja, ellenállhatatlanul vonzza, szinte magával rántja az érzékiségre kiéhezett férfi tekintetét. Erős, tolakodó illatfelhőbe burkolja, amely érzékiségét előtérbe, az érdeklődés középpontjába helyezi, és hagyja ott vergődni. A divatirányítókat csak a ma érdekli, a jövő mellékes. A divatot irányítók kezében áru lett a női test, aljas kívánság tárgyává alacsonyítva. A nő érzelmei nem érdeklik a divatot irányítókat, és a férfiakat is úgy nevelik ezáltal, hogy csak nő teste érdekelje, érzelmei egyáltalán. Ne a nőt kívánd! Csak a nőstényt!
Persze vannak okos nők, van középút, és van, aki az eleganciát nem a múló divatban keresi, hanem időtálló értékeket követ.