DILI, DILINÓS – Bolond, dilis. Bolondság, bolondéria. Hóbortos, ütődött. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: cigány] A DILI a D.L – L.D gyökből indul: DiL – LiD, és ősmag(yar)-nyelven több jelentése volt. Elsősorban a DI ősgyök a DIadal, DIcséret, DIcsőség alapgyöke. Ennek L hangos bővítménye a DIL, továbbá dal, dália, deli, dél, dolog, dől, dúl, dűl is.
Fordítottja a LÍD, ének, dal jelentéssel az utódnyelvekben található meg. De a szeLÍD szavunkban is. A DILInek volt bolondos jelentése is, ugyanis a szerelem egyik megnevezése szintén DILI volt, mivel a szerelem is bolondos állapot. A szerelmes bolondul valakiért, ettől van szívének a szerelme tárgya felé DŐLése, amely DOLgainak alakulását is meghatározza, mivel olyankor minden tettét eme érzelem irányítja. Jelentett tiszteletet, a tisztelet okán való megDŐLést, meghajlást valaki előtt, esetleg egy DIcső eLŐD, ős tiszteletét. A latin nyelv is átvette DILIGO alakban, alapjelentése becsül, tisztel, szeret, élvezetet talál valamiben. Ám valóban van bolond jelentése is, ugyanis a ténylegesen megbolondult személy felDÚLt és DÚL is, körülötte DŐL, DŰL minden. Nem cigány eredetű kifejezés, csak ők is használják. A cigány nyelv is az ősmag(yar)-nyelvből ered. DIMENZIÓ – Térbeli kiterjedés. Méretnagyság. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A DI ősgyökből indul a DIMENZIÓ, amely MINDENt felölelő nagyság. Ez a MINDEN szavunk fordított alakjából módosult a latin nyelvben: MINDEN(ség) – DIMENzió. A MINDENség állandó mozgásban van, ez kiérződik a hangváltással: DIMEN – DINEM – DINAM. DINAMIKA – A mechanikának a mozgásokkal és az azt előidéző erőkkel foglalkozó ága. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: görög] Ez a munkát, cselekedetet is jelentő DI ősgyök bővítménye. A DI gyöknek a mozgással kapcsolatos jelentése a biztató GYÍ szócskából is megérthető: DJÍ. A DIA gyök hangjai közé belép az N hang: DINA, amely így az IN, INdul értelmét adja, akár a bíztató: GYÍ NA, mozgás! A DINAMIKa = mozgástan. A dinaMIKa (mek, mik, mók) MEKanika (mechanika,) az ősmag(yar)-nyelvi ták szóval együtt említett: ták-MÁK gyök (a dikics címszónál). Ezt ma leócsárló, megbélyegző értelemben használják, de valamikor a mindenhez értő ezermester jelzője volt. E gyökből vannak a laKATos, TAKács, TEKnikus, MEKanikus (így van helyesen írva) szavaink. Az M.K – K.M gyök (dinamika) M > N váltással KIN, amely az utódnyelvekben KINetika, azaz mozgásteknika (tekin) jelentésű. Ezt görög eredetűnek mondják, csak hát ezt az ógörög nyelv anya-nyelvéből az ősmag(yar)-nyelvből örökölte meg. Innen az utódnyelvi KINema azaz MOZgókép, MOZi, és a kör bezárul.