Politikai, közéleti körképrészlet
DELIKVENS – Tettes. Bűnös. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A DELIKVENS induló tőszava a D.L – L.D gyök bővítménye: DőL – LeD, amely a megbízhatatlan ide-oda dőledező legyelést is jelenti Mivel a latin nyelvnek nincsen Ő hangja, így E hangos lett a gyök.
A DE ellenvetés is, az IK személyt és mozgást is jelent. A delIKVEns szó tengelyében a KV hangcsoport – IKVE – s ez minden esetben bizonyos teVéKenységet vagy abból következő eredményt, állapotot leíró. A delIKVEns tulajdonképpen ELKöVEtő – (d)EL(i)KöVE(ns)tő, cselEKVŐ. Ha bűnt követett el, akkor mindenkivel szemben gyanAKVÓ, tudja, hogy esetleg le lesz csUKVA, de azért a felelősségre vonást megúszni igyEKVŐ, menEKVŐ, s ha sikerül és elég buta, akkor még dicsEKVŐ is. Ez esetben önbizalma növEKVŐ, és nem áll le, továbbra is bűnösen cselEKVŐ lesz. A DELIKVENS szónak van egy teljes változata: deLINKvens, amely az egyén jellemzőjét leíró: erkölcsi DŐLINGÉLő. A LINK, LINKÓ a CzF Szótár szerint: „Egy az ingoványt, söppedékes, gödrös, nedves helyet jelentő linka szóval, amaz t. i. eredeti, emez pedig módosított részesülő linog igétől, melynek gyöke li am. le, azaz alá, minthogy a linkóban alapfogalom az alászállás, alásöppedés; vagy pedig az l hang előtételével inog igétől.” A LINK ember megbízhatatlan, INGAtag jelleme kiLENGésekre ad ösztönzést, amely bűnözésig süllyedhet. A szóvégi VENS a magyar VÁNY leminősítő értelemadó gyökszó, amely a hitVÁNY, soVÁNY, VÁNYadt szavakban is ezt képviseli. Tehát a DELIKVENS, DELINKVENS szavak ősmag(yar)-nyelvi szóelemekből épülnek, amelyek csak magyarul értelmezhetőek.