Megjegyzés:
Nem akarok senkinél okosabb lenni. Hírneves sem akarok lenni, csak egyszerű közlegény.
Ha néha a nyelvészekre kemény szavakat használok, nem öntelt gőgből jön, hanem a hamis szóeredet megállapításaik, tudatos csalásaik, hazudozásaik váltják ki. Utálok mindenféle csalást, hazugságot.
A hivatalos nyelvészet fő képviselői mereven elutasítók minden olyanra, ami nem illeszkedik a közel 150 éves dogmáikba. Az ilyen magunkfajták nyelvészkedésére a hivatásos górék nyihogva mulatnak, és térdüket verik a fingódozó nagy röhögésben. Ám jó tudni, hogy a mi életterünkben két fingódozó, nyihogó, röhögő állat van: a szamár és a ló.
Persze, mindezt azért teszik, mert nincsenek helytálló ellenérveik, így fajtájuk jól bevált ellenszerét a kabarészerű gúny fegyverét használják.
Ha egy nyelvésztanár csak egyetlen előadásában méltatná a magyar nyelv meghatározó csodálatos gyökrendszerét – elköszönhetne a tanszékétől. Hátha még a hangcsoportokról, s a szavak hangvázairól is beszélne! Mehetne világgá, mert többé nem kapna lehetőséget az oktatásban.
Ezért az elítélő szavak nem mindenkire vonatkoznak közülük, mert vannak akik tudják, hogy rossz a hivatalos irány, hiszen Varga Csabát is ellátták némelyek tanácsokkal, útbaigazításokkal.
Létezik egy csendes nyelvészréteg, amelyet sért a hivatalos irányzat, s amely réteg előbb-utóbb bekeményít, szembeszáll a hazugságokkal. Ők kiváló nyelvészek, csak még nem látják elérkezettnek az időt.
Nekünk – a nagy nyelvészgórék által délibábosoknak gúnyoltaknak – az a szerepünk, hogy kívülről nyújtsunk segítséget. Olyan ez, mint amikor a várőrséget túszul ejtik a belső árulók, és a várfalakon kívülről érkezik egy felmentősereg.
Nem megvetendő ez a szerep még akkor sem, ha utána már nem lesz szükség ránk.
———————-
DALIA – Vitéz harcos, hős. Szép szál férfi. [bérnyelvész szerint: szerb–horvát < török]
A DALIA a D.L – L.D gyök bővítménye: DaL – LaD. A DALI, DELI, DELnő szavak szép szál jelentése a DÉLI nap állásának hasonlatából eredők. A D hang itt a keDves értelmét is adja. A nap DÉLkor van egyenesen fölöttünk a legmagasabb (kedvelt) ponton, ÉLÉn.
A CzF Szótár írja: „Jelent általán hőst, leventét, vitézt, különösen olyat, kinek dali vagy deli termete van. Régi szó, s mennyivel jelentősebb mint az újabb időben alakult: lovag. […] a német Held (régi svédül haelad), ha megfordíttatik = dleh, deleh szinte öszveüt a magyar deli vagy dalia szóval.” Kiem. K.S.
Ezek ugyanazon közös nyelvből eredés bizonyítékai. A szómegfordítás magyar nyelvi jellegzetesség. Lám Czuczorék is figyeltek a szóátforgatásra. Sok ősnyelvi kifejezés ment át megfordított alakban az utódnyelvekbe.
A CzF Szótár a dolmány szónál írja: „Szathmárban divatos dalmahodik, azaz, testesedik, derékban vastagodik.”
Vagyis a DALma = DERék. A DALia DERék ember.
Az L hangcsoport – ALI – jelen van a dELI, ÖLEs termetű, ELEven, kivÁLÓ, ÉLEttELI és más jellemzőkben. A szó ősnyelvi eredetű.
A viaDALon a DALIA arat diaDALt.
Hangzás szerint: a vIJAdlalon a dalIJA arat dIJAdalt. Esetenként ÍJJAl vÍJJA vIJAdalát, és úgy szerez dalfakasztó dIJAdalt, amelynek egyik DÍJA a DAL. Ennek a DIJAdalnak még más DÍJA is van!
A vélt nagy szerelem, a babér, a DAFNÉ, a szép nő, a DELnő, a DELI LÉDI.
Kemény küzDELmét (dia) –, amelyben diaDALmaskodott – GYŐzelmi, DIŐzelmi (a dizőz szó eredete) DALlal köszöntötték.
DaLia – DeLi – ViaDaL – DiaDaL – DaL hangváz: D-L – D-L – V-D-L – D-D-L – D-L.
Az ősnyelvből gyökerező utódnyelvek átvették a szót. Tehát, se nem szerb–horvát, se nem török–tatár. Inkább közelebb állna az ógöröghöz, amely egyenesen az ősnyelvből örökölte.
Mert vajon a fenti – következetesen egymásba fűződő folyamatot megjelenítő, leíró – nyelvi képesség belefér a nyelvészek által erőltetett török > szerb-horvát eredetbe?!
Van ilyen összefüggő értelmet hordozó szóelem készlet, az adott folyamat láncolatának leírásához azokban a nyelvekben?
Az, aki önmagát nyelvésznek tartja, de a magyar nyelvnek ezt a rugalmasságát, szavainak több névadó jellemzőből eredését, több burkolt értelmet hordozó tulajdonságát, képességét, bonthatóságát, részenkénti fordíthatóságát nem ismeri, vagy nem ismeri el, az nem ismerte meg ezt az élő nyelvet, nem tud semmit róla. Az ilyen nem magyar nyelvész, csak kontár, suszter, bérért és fizetésért dolgozó száraz, vértelen, érzelemhiányos, könyökvédős hivatalnok.
DIADAL – Elsöprő nagy győzelem. Nagy siker, nagyon kedvező eredmény. [bérnyelvész szerint: ? azaz ismeretlen eredetű] A DIADAL az ellenfél fölötti DALmakodás, derekas győzelem.
A DIADAL a cselekvést jelentő DI ősgyökből indul. A DI – ID folyamatos tevékenységet leíró, ami azt jelenti, hogy a tett, cselekmény sikeressége az állandó DIAkorlás (gyakorlás) függvénye. A VIADALon aratott DIADAL nagy DIA (gya, gyak), cselekvés, tett. Ez esetben oly tett, amely talán a nem is remélt legnagyobb sikert hozta.
Az egyik legfontosabb szóelem a szóban az IA kötött magánhangzó-páros. Megfigyelhető a szerepe a szavakban: rIAdó, rIAdalom, rIAnás, kIAbál. A vIAdal is a rIAsztó jelenségek egyike, hisz életek vannak veszélyben. Ugyanakkor oda-vissza jelenség leírója is.
A fordítottja: AI esetében, ha az I átvált J hangra, akkor a fÁJdalom felkIÁltásává is változhat. Ezt nagyon jól érzékelteti a fÁIn és a fÁJ szavak közti értelmi különbség (népies fájin = kiválóan jó). A FÁIN, FÁJIN nem német eredetű, hanem a német nyelv által megörökölt szavak egyike.
A vIAdal utáni DIADALének, GYŐzelmi azaz DIŐzelmi DAL, de ez benne van a szóban is: DALolható cselekedet, azaz megénekelhető hőstett, egyetlen szóban: DIADAL.
DiaDaL – ViaDaL hangváz: D-D-L – V-D-L.
A fÁJdalom, jAJok feldolgozása utána következik.
A D hangcsoport – ADA – a diADAlt, mint ADOmányt jelöli meg, de amelyhez ADOttság kell, és kemény ODAadással, odaADÁssal való felkészülés.
A VIADALon vívó DALIA szíve hölgyének mondták: a DALIÁD a VIADALon DIADALt aratott, neki szóljon a győzelmi DALOD.
DiaDaL – DaLiáD – DaLoD hangváz: D-D-L – D-L-D – D-L-D.
Látható a változtatható hangkapcsolat a fogalmi körön belül. DIADAL esetén a te DALAIDat zengik (IA – AI jelenség).
DiaDaL – DaLaiD hangváz: D-D-L – D-L-D.
Még beszédesebb, ha az elhalt J hangot helyére tesszük: DALIJA – DIJADAL. Ha DALIJÁD DIJADALt arat a VIJADALon, akkor elénekled neki a győztesnek kijáró DALJAIDat.
DaLiJáD – DiJaDaL – ViJaDaL – DaLJaiD hangváz: D-L-J-D – D-J-D-L – V-J-D-L – D-L-J-D.
A szó nem ismeretlen eredetű, hanem a magyar nyelv saját szüleménye, de amit így jegyeznek, annak nem kell keresgélni az eredetét. Gondolom, az ily megállapítás után a nyelvész, a jól végzett munka örömével leporolja a kezét.