A dákok magyar nyelvű nép volt. Sarmisegetuza, Utidava, Arkidava, Tamaszidava, Piroboridava, Ziridava magyarul érthetőek. Csak mélyen bele kell nézni a gyökökbe a CzF Szótár alapján. Az ősgyökök jelen voltak a dákok nyelvében is.
A dákok* azon magyar ajkú népekhez tartoztak, akik a Kárpát-medencét évezredeken át belakták. A nyelvükből fennmaradt dák szavak magyar nyelven érthetőek. Védváraik nevei szintén. Sarmisegetuza – Szármiszigetháza Utidava – Útivár, lásd Strassburg hasonló jelentését. Arkidava – Ár/o/kivár, körülárkolt védvár Tamaszidava, akár Temesvár, tömésből, töltésből épített vár. Piroboridava, a pir a tűz gyökszava az ősmagyarban, a pir, pír gyöknek nagy szóbokra van ma is. A Czuczor-Fogarasi gyökszótár szerint a bor – forralt, tüzes ital. Ez értelemben Tüzesborvár. Ez a valószínű, mivel Bíró Lajos is a borral hozza összefüggésbe, és ezt támasztja alá az a tény is, hogy egy folyójuk neve Boristenhesz volt. Talán a borok istenének folyója? Ziridava, Sziridava – Szeredavár, a szeredásvallás székhelye lehetett, idejártak szeredába, szerdai napon ejtvén szerét a szeredának, a vallásos szertartásnak. Vagy pedig a nagy országos SZERt tartották itt. Ez valahol Arad környékén állt. Thalmis – Talmács Huszti András: Ó és újj Dácia című könyvének 141. oldalán ír többek közt a Vöröstoronyi szoroshoz közeli Thalmis nevű dák faluról, amely a mai Talmács, tehát a T-L-M-CS hangváz nem változott. E név sem értelmezhető románul.
/*/ Bíró Lajos: A magyar régmúlt titkai című művének Dákok és székelyek fejezetében: „Székelykapukon fennmaradt az ősi dák jelvény ábrázolása: a farkasfejű kígyó.”